Kilépni a gyűlölet körforgásából

A cikk szerzői a Dalai Láma, Tibet Nobel-békedíjas spirituális vezetője, valamint Arthur C. Brooks, az American Enterprise Institute elnöke, a Washington Post rovatvezetője és a Love Your Enemies (Szeresd az Ellenségeid) című könyv szerzője.

Az emberek arra vágynak, hogy harmóniában éljenek. Akkor érzik teljesnek az életüket, ha valakivel szeretettel teli kapcsolatban vannak. Ezt vallástól, világnézettől függetlenül vallja és hirdeti mindenki.

Mégis állandóan harcolunk egymással. Szélsőséges világban élünk, még ha nincs is háború az utcákon. Gyakran fogalmazunk meg éles bírálatot, a világnézeti különbségeket háborúhoz hasonlítjuk, a velünk egyet nem értőket ellenségeknek hívjuk. Az Internet, mely az egység és az egyetértés fórumaként indult, mára a legfőbb színterévé vált az ellenségeskedésnek.

Az állandó konfliktus több millió ember boldogtalanságának forrása. Van megoldás?

Mi abban hiszünk, hogy a válasz: igen. Ahogy minden nagy problémának, ennek mélyén is lehetőség lapul. A szélsőségek felé sodródás a spirituális előrelépés magját hordozza.

Kezdjük azzal, hogy a cél nem az, hogy az emberek egyszerűen csak egyetértsenek, vagy elnyomják a nézeteltéréseiket. Nem baj, ha az ember véleménye különbözik másokétól. Épp ellenkezőleg: a nézeteltérés szükséges része annak a folyamatnak, amiben a társadalom a problémáira megoldást talál. A modern demokrácia egyik legvonzóbb tulajdonsága, hogy szabadon ellenkezhetünk bármilyen nézettel.

A megoldás, és a lehetőség abban rejlik, hogy a vita kerülése helyett megtanulunk megfelelő módon vitatkozni másokkal, még akkor is, ha a másik nem így viselkedik. A 8. században élt indiai buddhista tanító, Sántidéva így fogalmaz A Bódhiszattva Útja című könyvében: A zabolátlan lények számtalanok / Legyőzni őket nem lehet / De ha haragos gondolataim legyűröm / Elcsitítottam mindet.

Szavai első olvasatra, mintha tanács lennének arra, hogyan nyerjünk meg egy vitát. Mint Abraham Lincoln híres költői kérdése: „Ellenségeimet nem győzöm-e le, ha barátommá teszem őket?”

Ez azonban félreértés. Az ellenség legyőzése, legyűrése nem jelenti azt, hogy ártunk nekik, vagy hogy bármilyen értelemben győzelemre törekszünk felettük. A cél nem az, hogy egy ellenségnek gondolt személyt legyőzzek, hanem hogy leszámoljak azzal az illúzióval, hogy ő az ellenségem. Ezt pedig úgy érhetjük el, ha a negatív érzelmeinken uralkodni tudunk.

Lehet, hogy ez irreálisnak tűnik elsőre. Olyasminek, amit egy fegyelmezett szerzetes egy kolostorban véghez vihet sok évnyi összpontosítás után. Nem így van. Te is képes vagy rá, és nem is kell hinned semmiben ehhez. A titok az, hogy kedvességet, jószívűséget, nagylelkűséget mutatsz akkor is, ha ellenkeznek veled, és különösen akkor, ha mások gyűlölettel fordulnak feléd.

Mi van, ha nem érzel kedvességet, jószívűséget, nagylelkűséget? Ez a trükk: nem számít. Egyrészt mindannyiunk számára létezik az a kis szünet inger és válasz között; magadat uralni annyit tesz, dönteni, milyen választ adunk. Ha valaki utálattal viseltetik feléd, nem vagy köteles te is utálkozni. Ember vagy: hozz tudatos döntéseket.

Ezek a döntéseink pedig kihatnak az érzelmi életünkre. Ezt rengeteg tudományos kutatás igazolja. Ha mosolygunk, boldogabbnak érezzük magunk tőle. Ha hálát mutatunk, hálásabbnak érezzük magunkat. Ha szeretetet adunk, eltelít a szeretet.

Mindannyian kiléphetünk ebben a pillanatban a gyűlölet körforgásából. Ha valaki a közösségi hálón neked esik, válaszolj meleg szívvel, fegyverezd le a türelmeddel. Valaki leszólja azokat, akik hozzád hasonlóan gondolkodnak? Válaszolj kedvesen. Valami sértőt mondanál azokra, akik nem értenek egyet veled? Végy egy nagy levegőt és légy nagyvonalú.

Jézus arra tanított, hogy szeresd az ellenségeidet. Képes is vagy rá, mert a szeretet választható lelkiállapot. Ha így teszel, egy idő után rájössz, hogy az a személy nem is volt az ellenséged.

Hogyan segít ez megfékezni a mindenhol terjedő gyűlölethullámot? A szerető kedvesség is ragályos. Az emberek nem csak a rosszat, a jó dolgokat is utánozzák. Mindenki boldogabb és jobb ember akar lenni. Azzal segítünk a társadalmon a legtöbbet, ha olyan viselkedést mutatunk, ami előrevisz. Követni fognak. Lehet, hogy sokáig tart, mire a társadalom megváltozik, de csak a saját egyéni tetteink hozhatják ezt el.

Amint legközelebb konfrontációba kerülsz valakivel, alkalmad lesz változtatni az életeden és elindítani a társadalmi változást. Élsz vele?

Fotó: arthurbrooks.com


Forrás: The Washington Post