Az erdőben lakó, mágiával foglalkozó, remeteként élő bölcsek, a rueseek, hosszú ideje a Thai buddhizmus peremén élnek. Most, a túlélésért folytatott küzdelmük részeként, a misztikusok ezen eltűnőben lévő csoportja, a modern marketinghez fordul.
Hajnal Uttaradittban
A Nap épp csak kikandikál az esőerdő fáinak csúcsa felett Észak-Thaiföld Uttaraditt tartományában. Eső kopog a lombkorona sátrán. Kövér esőcseppek gyűlnek a leveleken, majd lassan a földre hullnak. A hajnal közeledtével ütemes elnyújtott páli kántálás hallatszik a fák közül. Egy narancssárga gyertya fénye világítja meg az erősen szakállas, tigrisbőrbe burkolózó férfit, aki a földön keresztbevetett lábbal ülve végzi reggeli rituáléját, hogy a közelgő nap eljövetele előtt megáldja az esőerdőt.
A neve Ruesee Ketmune. Ő is a misztikusok ezen eltűnőben lévő csoportjához tartozik. A ruesee szónak számos fordítása lehetséges, de legjobban talán a „mágus vagy varázsló” kifejezés adja vissza a jelentését. Szó szerinti fordítása „erdei szerzetes”, de ha így fordítjuk, figyelmen kívül hagyjuk azt a tényt, hogy a rueseek többsége varázslással, mágiával foglalkozik, és nagyon messze áll a térség történetében nagy múltra visszatekintő erdőben élő szerzetesek hagyományától, inkább valahová a bölcs, a szerzetes és a varázsló közé esik.
Ketmunee a vidéki kis falucska határán kívül eső bérelt háza és a közeli erő közt osztja meg idejét. Ez, a modern világba történő részleges visszatérés 2013-ban következett be, miután már öt éve egy barlangban élt.
Az indiai remete bölcsek, a risik hagyományának kulturális örököseiként élő rueseek mindegyikénél más tevékenység élvez elsőbbséget. Vannak köztük, akik gyógyítóként tevékenykednek, míg mások pénzért végeznek bizonyos varázslatokat, ha felfogadják őket, például átok levételt vagy ördögűzést. Néhányan pedig azt állítják, hogy képesek gazdagságot és jó szerencsét előidézni szerencsét hozó amuletteik és varázsitalaik segítségével, melyeket maguk készítenek, majd áldanak meg.
A hagyományos célja annak, hogy ilyen szerény, egyszerű életet élnek, [sokszor zord körülmények között], az hogy mélyebb megértést szerezzenek az univerzumról, ezzel is a Buddha példáját követve. A felmérések szerint kevesebb, mint 100 ruesee maradt Thaiföldön, és mivel ki vannak rekesztve a térségben elterjedt és elsőbbséget élvező théraváda buddhista hagyományból, sokan közülük igen nehezen találnak széles körű elismertségre, elfogadásra.
Távol az uttaraditi dzsungeltől, Chiang Mai mellett, egy külvárosi birtokon, többségében fehérbe öltözött tanítványok csoportja gyülekezik egy modern villa előtti udvaron. Laza vonalat formálva egymás után belépnek a nappaliba ahol a feketébe öltözött és sötét napszemüveget viselő Ruesee Phuttavet [fogadja őket] egy zsámolyon ülve. Ez egy úgynevezett walkrue szertartás vagyis „mester tisztelet”, melyek [helyi] szokás szerint mindennaposak az iskolákban és a templomokban országszerte. Ez ezúttal egy walkrue ruesee csavarral.
„A ruesee azért van, hogy segítse az embereket, gyógyítsa őket, közelebb hozza őket a Buddhához.”
Phuttavet nap mint nap segít az embereknek problémáik megoldásában, a spirituális problémáktól kezdve az anyagiakig és a romantikusakig. Tanáccsal és gyakorlati megoldással egyaránt szolgál, valamint [kisebb] fizikai betegségeket is gyógyít. A segítség gyakran egy amulett formájában érkezik. Az egyik amulett segít a családi élettel kapcsolatos problémákon, míg a másik jólétet, gazdagságot hoz. Ezen kívül különféle főzetek nagy választékát kínálja, amiket ő maga kever. A szerelmi bájital iránt a legnagyobb az érdeklődés, de Phuttavet figyelmeztet rá, hogy felelősségteljesen használjuk.
Ruesee Phuttavet áldást ad a waikrue szertartás során
A walkrue ceremónia megkezdése előtt Phuttavet a magasba tart egy szertartástört, majd ezt követően gyengéden a szájpadlásába döfi azt. Fehér vászondarabkák fekszenek előtte, melyek mindegyikére egy kis vért köp. Miután ezzel végzett, felemeli a fejét és kitátja a száját, hogy megmutassa, csodával határos módon egyáltalán nem szenvedett semmiféle sérülést. A vászondarabkákat később szétosztják majd a hívei között, mint jó szerencsét hozó talizmánokat.
Végül, mikor már az összes tanítvány belépett a szobába, térdre borulnak Phuttavet lábánál. Phuttavet egy hatalmas ruesee istenfejet ábrázoló aranyból készült maszkot emel át a fejük felett miközben áldást mormol.
Míg ezt követően néhányan udvariasan köszönetet mondanak és elmennek, mások kontrolálatlan őrjöngésben törnek ki. Üvöltve hánykolódnak a padlón, miközben a segédek megpróbálják lefogni őket. „A maszk felszabadítja a bennük lévő szellemet. Különösen akkor, ha vannak varázstetoválásaik. Ha például tigristetoválásuk van, úgy fognak viselkedni, mint a tigrisek.” – mondja Phuttavet. „Ez erőt és bátorságot ad nekik.” A roham jellemzően nem tart tovább tíz-húsz percnél, miután a hívek felhúzzák magukat a padlóról és szégyenlősen továbbállnak.
A rueseek és mágusok családjából származó Phuttavet leírja nekünk azt a +világos ösvényt” amely ki volt jelölve számára. „Az apám mágiát tanított a nagyapám pedig ruesee volt, így én is mindig ezen a vonalon akartam maradni, ilyen munkát akartam végezni.
közösségi média médium
Phuttavet sokkal inkább a modern idők rueseeja, utazik szerte a világban, használható angol nyelvtudással rendelkezik, három ingatlan van a tulajdonában és bölcsészdoktori diplomát szerzett thai nyelvből a Chiang Mai egyetemen. Facebook oldala több mint 4000 követővel büszkélkedhet, és van egy rajongói oldala is, amit tanítványai üzemeltetnek. Instagram posztokkal dokumentálja spirituális tevékenységét. A Facebookon és online shopján keresztül talizmánokat, amuletteket és varázsitalokat ad el azon híveinek, akiknek szükségük van rájuk.
Visszatérve az uttaraditi dzsungelbe Ketmunee szerény kis táborához, ő visszaemlékezve keményebb neveltetésről mesél kevesebb lehetőséggel, Thaiföld elszegényedett Issan tartományában. „Az apám egy szegény farmer volt. Tizennégy éves koromban egy gumigyárban dolgoztam miután novíciusként éltem egy darabig. De mindig tudtam, hogy valami spirituálisabb dologgal szeretnék foglalkozni.”
Ketmunee [sorban] kirakosgatja evilági vagyontárgyait egy gyékényszőnyegre. Két szürke ruhát, amit ugyanolyan stílusban szabtak, mint a szerzetesek öltözékét és úgy is kell viselni, egy vászontarisznyát, egy leopárdmintás süveget, egy alvásra használt gyékényszőnyeget takaróval, egy szent szövegeket tartalmazó könyvet és egy gyöngysort. „Csupán ezek voltak nálam azok alatt az évek alatt, amíg barlangokban éltem” – mondja tarisznyáját ütögetve. „A természetben mindent megtalálsz, amire csak szükséged lehet, és ha megbetegszem, hát meggyógyítom magam.
Bár a rueseeknak gyakran van néhány tanítványuk, akik követik őket, általában úgy gondolnak rájuk, mint akiknek igen kis szerepe van a buddhizmusban. Az hogy mágiát használnak és kapcsolatba hozhatóak a hinduizmus néhány sötétebb elemével, a térségben általánosan elterjedt théraváda buddhizmus híveit gyanakvóvá teszi velük szemben.
Ruesee Ketmunee
„A rueseeban való hit nem a szervezett vallás része, elválik, elkülönül attól” – mondja Somkiat Lophetcharat thai hittudós. „Ez a hitnek egy olyan ága, amely nem foglalható bele a térségben általánosan elterjedt vallás gyakorlásába, nem keverhető össze vele.
Somchot Ong-Sakul, a Chiang Mai egyetem bölcsészkarának docense rámutat. hogy az ősi thai királyságokban, mint amilyen például az 1000 évvel ezelőtt fennálló Lanna volt, a rueseek jelentős szerepet játszottak és nagy részük volt Chiang Mai és Lamphun városainak megalapításában.
„Azonban a vezető társadalmi osztálynak nem tetszett, hogy a rueseek ilyen nagyfokú hatalommal bírnak, mivel meg akarták tartani vezetői státuszukat. Ezért fokozatosan megvonták a rueseektól a kiváltságokat melyeket korábban biztosítottak számukra.” – mondja Somchot. „A thai emberek manapság tartanak a rueseektól, előítéleteik vannak velük szemben, miszerint a rueseek nem buddhisták. Úgy gondolják a rueseek nem hozhatók kapcsolatba egy olyan, szemükben sokkal inkább helyénvaló vallással, mint amilyen a buddhizmus.
rémhírek és szóbeszédek
Különféle rémhírek keringenek a rueseekkal kapcsolatban, fekete mágiáról, átkokról, sőt gyilkosságokról. Azonban a thai emberek nagy része soha nem találkozott élő, hús-vér rueseeval, csak a televízióban látta őket, ahol a kosztümös (szín)darabokban úgy vannak ábrázolva, mint baljóslatú erőkkel, sötét hatalommal rendelkező, különös mágusok.
Phuttavet villájának második emeleti szobája nem igazán alkalmas arra, hogy megcáfolja ezt a sztereotípiát. Hatalmas falloszokat tartó istenek szobraival, hindu szent könyvekkel van tele, melyeken a káma szútra szex pózaiban ölelkező párokat látunk. A sarokban pedig szerelmi bájitalt rejtő üvegcsék sorakoznak.
„Mi nem vagyunk szerzetesek. Ezért olyan hasznosak a rueseek. Olyan dolgokban is segíteni tudunk, amelyekről a szerzetesek nem akarnak beszélni.” – mondja Phuttavet, a szerelmi ügyekre és a nemi vágyra utalva.
A szóbeszéd szerint rueseek által elkövetett gyilkosságokra terelve a szót, lehervad a mosoly az arcáról. „Van néhány ilyen eset, de [a nagy többségünk nem tesz ilyet], a nagy többségünk jó, csakúgy, mint a mindennapi emberek. Bár néha előfordul, hogy [ilyesmivel keresnek meg emberek], erre szolgáló varázslatot kérnek tőlem, de én nem teszem meg. Nekem is vannak erkölcsi elveim, ugyanúgy, mint bármely normális embernek.” – mondja.
Uttaraditban Ketmunee magában kuncog mikor a rueseek médiában való ábrázolásáról kérdezem. „Én nem nagyon nézek TV-t, de egyáltalán nem olyanok vagyunk, amilyennek lefestenek minket. Én egyszerűen csak szeretek egyedül lenni, a meditációmra koncentrálni, és megáldani a körülöttem lévő világot” – mondja.
De még ő is szükségét érzi a modernizációnak. Egy hű tanítványa segítségével 2013-ban elindított egy Facebook oldalt, aminek mostanra már több mint 1000 követője van. Erőteljesen megszerkesztett fotókat is megoszt magáról misztikus amulettjeivel, állapotfrissítéseiben pedig buddhista szövegekből idéz.
Ez az ősi hivatás most a maga javára fordítja a modern média marketinget, ahogy a rueseek maguk formálják meg, s sűrítik egy védjegye saját varázslási stílusukat. A legnagyobb anyagi bevételt sok ruesee számára a nemzetközi turista körutak jelentik. Olyan helyek a népszerű célpontok, mint Szingapúr, Malajzia és Indonézia, ahol általános a titokzatos, rejtélyes dolgokban való hit, illetve olyanok ahol nagy az igény a megszokottól eltérő, egzotikus dolgokra. Phuttavet és Ketmunee egyaránt el szokott utazni a tengerentúlra hogy áldás-ceremóniákat, és gyógyító szemináriumokat tartson.
Ketmunee a jól jövedelmező és egyre növekvő kínai piacot veszi célba, és rendszeresen posztol olyan képeket a Facebookon, melyekhez mandarin nyelven írt szöveget fűz. Ez egy kifizetődőnek tűnő online marketingfogás. Egy követője a közelmúltban csak azért utazott ide Kínából hogy részesüljön áldásából. Ahogy a szerzetesek, úgy a rueseek is kizárólag felajánlás alapon fogadhatnak el pénzt, de hát nem mondhatjuk meg mennyi az ára a megvilágosodásnak. Ez az üzlet csupán egy szűk, de gazdag piacot érint. A Phuttavet walkrue szertartásán részt vevő tanítványok például mind gazdagnak és sikeresnek tűnnek.
Ronnavit Varin, egy thai-amerikai követő azt mondja, ő Kaliforniából utazott ide a walkrue szertartásra. „Minden évben eljövök. Ez nagyon fontos nekem.” – mondja. „A hadseregben szolgáltam. Mielőtt bevetésre küldtek Afganisztánba felvettem egy amulettet [amit Phuttavet megáldott]. Volt néhány alkalom, amikor egy hajszálon múlt az életem. Bombák robbantak fel közvetlenül mellettem. Biztos vagyok benne, hogy az amulett mentette meg az életem.
Forrás: Southeast Asia
Fordította: Elsik Emese
„A Buddha tanítása nem egy felfedezett igazság, nem egy megállapított igazság, hanem egy átélt igazság. És az átélést azt részint nem lehet fogalmilag meghatározni, pont
2024. november végén egy rövid, három napos kvanum zen elvonulás volt Etyeken, amelyet a tiszteletreméltó Arne Schaefer dharma mester vezetett, aki Berlinből érkezett, hogy tanítást
Az egységes ellenállás ritka megnyilvánulásaként a nepáli kormányszervek a jelentések szerint összefogtak, hogy megakadályozzák a Kína által kinevezett Pancsen Láma, Gyalcen Norbu beutazását. Norbut széles
