Tiszteletreméltó Pomnyun Szünyim a Dzsungto Társaság alapító zen mestere. Nem csak buddhista szerzetes, hanem aktivista is, aki számos mozgalomnak segít a környezettudatosság növelésében, az emberi jogokért és a világbékéért való munkában, az éhínség, járványok és analfabetizmus felszámolásában.
A Dzsungto Társaság mottója: “nyitott elme, jó barátok, tiszta Föld”. Mozgalmával egy olyan világot szeretne elhozni, melyben a gyakorlás mindenkit boldoggá tesz, az emberek boldog társadalomban élnek a társadalmi mozgalmakban való aktív részvételüknek köszönhetően, és meg tudjuk óvni a Földünket azáltal, hogy egyszerű életvitelre térünk át.
Pomnyun Szünyim több, mint 15 könyvet adott ki 1994 óta, több, mint egymillió követője van egy koreai közösségi oldalon, letölthető rádióadásait naponta százezren keresik fel, a Youtube csatornája nézettsége pedig túl van a hárommillión.
Humanitárius szolgálatai között szerepel az észak-koreai emberek segítése ételadományok által, valamint több ázsiai kisebbségnek segített iskolákat és közösséget építeni.
2014 augusztus 26-tól december 18-ig körbejártam Amerikát, Ázsiát és Európát. 111 helyszínen 115 előadást tartottam. A Princeton Egyetemen, a kérdéseknél egy diák azt szerette volna megtudni, hogy miként segíthet a buddhizmus a környezetvédelemben.
Kétfajta világnézet létezik: az egyik szerint a világ élőlényei egymástól függetlenül léteznek, így az egyik lény halála nincs hatással a többire. A másik világnézet szerint minden lény függ a többitől. Példának vehetjük a kezünket. Szűk perspektívából az öt ujjunkat különállónak láthatjuk, mintha mindegyik önálló létező lenne. Egy kicsit távolabbról nézve azonban nyilvánvalóvá válik, hogy az öt ujj összeköttetésben áll.
A buddhizmus szerint minden dolog kapcsolatban áll. A Buddha megvilágosodása a dolgok összekapcsolt voltának felismerése volt. Nem csak emberekkel vagyunk összekötve: a levegővel a légzésünk által, az univerzummal a fény által.
Ezek a kapcsolatok szimbiózison alapulnak. A környezet esetében: ha az emberek meg akarják művelni a természetet, azt úgy kell tenniük, hogy belül maradnak a természet megújulási kapacitásán. Ha tehát a természetet mértéktelenül használjuk, végül minden lény elpusztul.
A természet mértéktelen kiaknázása talán az emberek nézőpontjából rövid távon hasznosnak tűnhet, a hosszú távú következmények az emberiséget sem fogják kímélni. A legfontosabb buddhista erény így az, hogy tiszteljünk minden élőt, és ne okozzunk felelőtlenül bántódást. A környezetvédelmi kihívásokat csak úgy lehet legyőzni, ha átvesszük a buddhizmus nézetét a lények összekapcsolt természetéről.
A Buddha szavaival: “Mivel ez létezik, az is létezik; mivel ez nem létezik, az sem létezik. Az létrejön, mert ez is létrejött, így ha ez eltűnik, az is eltűnik vele.”
Malik Tóth István jógaoktató, számos spirituális könyv fordítója. Ebben a riportban Dzogcsen Pönlop Rinpocse: Halált meghaladó tudat c. könyvéről beszélgettünk vele. Idézet a könyvből: „A
„Gimnáziumban nagyon szerettem a kosárlabdát. …az ugrólábon – ami ugye elég komoly megterhelés alatt van, -volt egy véna, amiről azt hittem, hogy visszér probléma. Mit
A bhutáni származású vadzsrajána mester, tulku, vándortanító, író, fotográfus, és filmkészítő, Dzongszár Dzsamjang Khjence által létrehozott alapítvány, a Khyentse Foundation Facebook bejegyzésében tette elérhetővé egy
