Ferenc pápa november 20 és 23. között Thaiföldre látogatott, ahonnan Japánba utazott tovább. A két országban összesen több millió keresztény él, legutóbb II. János Pál pápa látogatott ide a 80-as években.
Thaiföldön a buddhizmus nem államvallás, de kitüntetett szerepet élvez: törvény írja elő például, hogy a mindenkori királynak théraváda buddhista vallásúnak kell lennie. A népesség közel 95%-a buddhista, de a más vallásúak is szabadon gyakorolhatják a hitüket. A kereszténység az iszlám mögött a harmadik legnépszerűbb vallás, melyet a 70 milliós népesség kicsit több, mint 1%-a tekint magáénak. Ferenc pápa látogatása a „sziámi misszió” 350. évfordulójára esik, mely esemény a katolikus hittérítők első érkezését jelöli.
A katolikus egyházfő csütörtökön nyilvános szentmisét vezetett kb. 70 000 embernek, valamint találkozott a királyi párral és a miniszterelnökkel is. A pápa utóbbinak kifejezte sürgetését az emberkereskedelem elleni határozott fellépésre, Thaiföldet ugyanis Délkelet-Ázsia emberkereskedelem-központjának tartják.
Ferenc pápa látogatásának legfőbb célja azonban a kereszténység és a buddhizmus közötti kapcsolat megerősítése volt. Thaiföldi látogatásának megkoronázása a thai legfőbb buddhista apát, Tiszteletreméltó XI. Szomdet Phra Arijavongszagatananával való találkozása volt. A történelmi beszélgetésre a Bangkok központjában található, fenséges templomban, a Wat Ratchabophitban került sor.
Innen szombaton Japánba utazott tovább, ahol a 16. század óta jelen vannak a keresztény misszionáriusok, ám a két vallás kapcsolata korántsem volt mindig felhőtlen (ahogy azt például a nagy sikert aratott Silence című film is bemutatja). A huszadik-huszonegyedik században (főleg az értelmiség körében) újra népszerű lett a kereszténység itt, de ahogy Yasuo Furuya teológiaprofesszor elmondta: „[a kereszténység] nem tudott kulturálisan beépülni a modern társadalomba.”
Ferenc pápa kiemelt célja, hogy meglátogassa Hirosimát és Nagaszakit, a II. Világháborúban ledobott két amerikai atombomba becsapódásának helyszínét. Látogatásának egyértelmű üzenete az, hogy a világ nagyhatalmainak le kell szerelniük az atomfegyvereiket, ha hisznek a békés közös jövőben.
„A Buddha tanítása nem egy felfedezett igazság, nem egy megállapított igazság, hanem egy átélt igazság. És az átélést azt részint nem lehet fogalmilag meghatározni, pont
2024. november végén egy rövid, három napos kvanum zen elvonulás volt Etyeken, amelyet a tiszteletreméltó Arne Schaefer dharma mester vezetett, aki Berlinből érkezett, hogy tanítást
Az egységes ellenállás ritka megnyilvánulásaként a nepáli kormányszervek a jelentések szerint összefogtak, hogy megakadályozzák a Kína által kinevezett Pancsen Láma, Gyalcen Norbu beutazását. Norbut széles
