A beszélgetésről egy másfél órás összefoglaló rögzítésre került, visszanézhető a Youtube-on.
Az eseményről összefoglalót adtak ki Őszentsége a Dalai Láma hivatalos honlapján, ebbe olvasunk most bele.
A beszélgetést a szervező, a Mind&Life Institute elnöke, Susan Bauer-Wu nyitotta meg, megkérdezve Őszentségét:
– „Hogy van?”
– „Nézzen rám!” – hangzott nevetve a válasz – „A testem megöregedett, de még elég fitt vagyok. És mivel a tudatom békés, képes vagyok mosolyogni. Hétmilliárd ma élő emberi lény szolgálója vagyok, a jólétük érdekében. A világjárvány megnehezítette az utazást számunkra, de ez az online technológia nagyon hasznosnak bizonyul.”
Bauer-Wu ezután üdvözölte a résztvevőket, és e világtalálkozó nézőit, ami a klímaváltozás hatásainak tudatosítása érdekében jött létre, tudományos, világi etikai és társadalmi tevékenységekkel kapcsolatos szempontok mentén közelítve a problémához. Felkonferálta továbbá a klímaváltozásról szóló ismeretterjesztő rövidfilm sorozatuk első részét is.
Diana Chapman Walsh a moderátor a képernyőn. Kép: Ven. Tenzin Jamphel
Diana Chapman Walsh a reggeli beszélgetés moderátora a klimatikus visszacsatolási spirállal kapcsolatban két dolgot emelt ki, a sürgősséget és a lehetőségeket. Míg a tudósok a visszacsatolási spirálok következményei miatt aggódnak, fontos az embereket is ráébreszteni ezekre a hatásokra. – „Sokat kell még tanulnunk a visszacsatolási spirálokról és arról, hogy a természet ereje egyben a lehetőségek ereje is. Meg kell tanulnunk hogyan lehetünk a megoldás részesei” – mondta.
Kiemelte, hogy Őszentsége és Greta is mindketten nagy tisztelői a tudománynak, és mindkettőjüket mennyire mélyen megérintette a helyzet komolysága. Cselekvésre buzdító látnokoknak nevezte őket.
Chapman Walsh Őszentségénék Greta Thunberghez írott leveléből idéz: „Mi, emberek vagyunk az egyetlen faj, aki rendelkezik akkora hatalommal, hogy elpusztítsuk a Földet, ahogy azt ma ismerjük. Azonban, ha megvan a képességünk a Föld elpusztítására, akkor megvan arra is, hogy megvédjük.” – Chapman Walsh megkérdezte, mire gondolt, miközben ezt írta.
„Amikor hallottam arról, hogy ez a fiatal lány mit gondol a környezetről és a klímaváltozásról, és arról, hogy mit tett érte, mindez csodálattal töltött el.” – válaszolta. „Úgy éreztem, ha egy ilyen fiatal ennyire aggódik a bolygóért, az igazából nagyon reménykeltő jel.
Mindenki boldog életet akar élni. Nem csak az emberek, az állatok, még a rovarok is. Mindenki a saját létezéséért aggódik. A mi emberi agyunk azonban valami különleges, valami jelentőségteljes, de ha a mai világunkat nézed, az emberi lény a legnagyobb bajkeverő. Más állatok csak esznek, alszanak és szaporodnak, de mi emberi lények ’mi’-ben és ’ők’-ben gondolkodunk. Rengeteg jó dolgot teremtünk, de sok problémát is. Magunkra gondolunk, nemzetünkre, országunkra, családunkra fókuszálva, folyamatosan szűkülő érdeklődési körben. Mégis, az egyes személyek attól a közösségtől függenek, amiben élnek. Mára mind a hétmilliárd ember a közösségünk. Az egész emberiségért kell aggódnunk, mivel mind egymástól függünk” – mondta a Dalai Láma.
Greta Thunberg észrevételeit azzal kezdte, hogy köszönetet mondott mindenekelőtt a szervezőknek, majd Őszentségének is, hogy meggyőződéses híve annak, hogy tisztában kell lennünk a környezeti és klimatikus változások veszélyeivel.
„Mi fiatalok szeretnénk köszönetet mondani azért, hogy kiáll mellettünk. Lehet korkülönbség köztünk, de a közös célunk a bolygó védelme” – mondta.
Elismerte, hogy az ENSZ-ben tartott beszédének az a részlete, amit a rövidfilmbe is bevágtak, meglehetősen drámai volt. – „Azonban” – tette hozzá, „hiányzik a tudatosság. A tudomány nincs elég széles körben megvitatva. Terjesztenünk kell a tudatosságot, mivel az emberek azt sem tudják mi folyik itt. A legtöbben például nem is értik a környezeti visszacsatolási spirált.”
Őszentsége dharamsalai rezidenciáján és Greta Thunberg. Kép: Ven. Tenzin Jamphel
„Tetteinknek következményei lesznek. Annyira hiányzik belőlünk a természet tisztelete, hogy egyáltalán nem foglalkozunk a következményekkel” – tette hozzá Greta.
Őszentsége így válaszolt: – „Az emberi természet önközpontú lehet, de mindannyian a közösségünk túlélésétől függünk. És ma a közösségünk a teljes emberiség. Ha törődni szeretnénk magunkkal, arra is gondolnunk kell, mik a közösségünk igényei. Gyakorlatias szemponttal kell hozzáállnunk az egész emberiséghez és ehhez a bolygóhoz, ami ez egyedüli otthonunk.”
Az első videoklip bemutatása előtt Diana Chapman Walsh kifejtette, hogy a visszacsatolási spirálok okokhoz és következményekhez kapcsolódnak. Az üvegházhatású gázok kibocsátása az ok, ami a bolygó felmelegedését eredményezi. Ez viszont még több üvegházhatású gáz felszabadulását okozza egyre gyorsuló spirálként.
A klipben Greta Thunberg ezt mondta az ENSZ találkozón: – „Az a népszerű elképzelés, hogy tíz éven belül felére vágjuk vissza a kibocsájtásunkat, csupán 50% esélyt ad arra, hogy a felmelegedés 1.5 Celsius fok alatt maradjon…; de ezek a számok nem vesznek figyelembe több kritikus pontot, a legtöbb visszacsatolási spirált, a mérgező légszennyezés mögött rejtőző további felmelegedést.”
Chapman Walsh bemutatott két tudóst, Susan Natalit, aki a villámgyorsan melegedő Északi-Sarkon dolgozik, és a munkatársát William Moomawt, akinek az erdők a szakterülete. Natali egy második klipet mutatott a permafrosztról, az állandó fagy alatt álló talajrétegekről. Kijelentette, hogy az Arktisz kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a világ többi része. A permafroszt felolvadásával a talaj összeomlik, így nem csak az üvegházhatású gázok kibocsájtása befolyásolja az éghajlatot, hanem mindezek együtt képesek teljesen megváltoztatni a tájat. Natali kutatási eredményei szerint, ha cselekszünk, ha lényegesen csökkentjük a fosszilis üzemanyagok általi kibocsájtást és megvédjük az erdeinket, az Északi-sark felmelegedése csakúgy, mint a Tibeti-fennsíké felére eshet vissza.
Susan Natali a permafroszt olvadásáról beszél. Kép: Ven. Tenzin Jamphel
William Moomawnak az erdők a szakterülete. Ő mutatta be a harmadik klipet. A narrátor kifejtette: „Minden azon múlik, hogyan kezeljük a mérsékelt égövi erdőket. Az emberi tevékenység beindította a természetes felmelegedési spirálokat, az emberi találékonyság azonban visszafordíthatná az irányukat, egy hűlő visszacsatolást eredményezve. Ez azt jelentené, hogy megvédjük és megnöveljük az erdőterületeinket, óvnánk a mocsarakat, a füves területeket és minden természetes élőhelyet.”
Moomaw kifejtette, hogy a széndioxid-kibocsájtás növekedése 1750 után indult be az iparosodásnak köszönhetően. Mindazonáltal az összes eddigi emberi eredetű kibocsájtás fele 1992-óta, az első klímaszerződés után történt. Elengedhetetlen a kibocsájtás megállítása, de hogy a pályánkat egy jóval kedvezőbb klímahelyzet felé irányítsuk, több széndioxidot kell eltávolítanunk a légkörből. Az erdők a leghatékonyabb eszközök erre. A változás épp amiatt következett be, mert az olyan erdők, mint az Amazonas esőerdői sokkal kevesebb széndioxidot kötnek meg, mint tíz éve.
George Woodwell, a fosszilis üzemanyaghasználat veszélyeire elsőkként figyelmeztető úttörő szerint: „Nagyon progresszívnek kell lennünk abban a tekintetben, hogy a fosszilis üzemanyagokról átálljunk másra egy új, zöldebb világ megteremtése érdekében. De ez fantáziát igényel.” Moomaw azzal zárta: „Nem hagyhatjuk, hogy túl késő legyen cselekedni.”
Diana Chapman Walsh felkérte Őszentségét és Greta Thunberget, hogy kérdezzenek a tudósoktól. Greta kezdte: „Sok mindent kérdezhetnék. Miért van az, ahogy azt már tisztáztuk, hogy a visszacsatolási spirálokkal nem számol a globális széndioxid becslés?” Susan Natali szerint a tudósok néha túl lassan mozdulnak. Ő maga azonban azon a véleményen van, hogy még a durva számok is elegek ahhoz, hogy megmutassák mennyire komoly a helyzet.
Greta így folytatta: „Tehát a széndioxid-kibocsájtás visszavágásáról szóló nyilatkozatok hiányos kutatási eredményeken alapulnak. Mit kéne tenni ennek kijavítására?”
„Mivel megvan annak a veszélye, hogy alábecsüljék a visszacsatolási spirálok jelentőségét,” –válaszolta Natali, „sokkal ambiciózusabbnak kell lennünk, hallatnunk kell a hangunkat.”
Őszentsége így kommentálta a hallottakat: „Már rendelkezésünkre áll a napenergia és a szélenergia és már használjuk is ezeket. Most további erőfeszítésekre van szükségünk. Figyelmünket az erdőirtásokra kell irányítanunk. Hatékonyabban kell védenünk a környezetünket. A saját életemben tanúja voltam a havazás csökkenésének, először Tibetben, később Dharamszalában. Néhány tudós azt mondta nekem, hogy megvan az esélye annak, hogy az olyan helyek, mint például Tibet előbb utóbb sivataggá váljanak. Ezért határoztam el, hogy szót emelek a tibeti környezet védelmében. Sokkal több fát kell telepítenünk.
Őszentsége a Dalai Láma a beszélgetésen. Kép: Ven. Tenzin Jamphel
Oly sok múlik az oktatáson. Évezredeken át egyféleképpen viselkedtünk, de most, a globális felmelegedés és az éghajlatváltozás arra kényszerít minket, hogy sokkal komolyabban vegyük kapcsolatunkat a természettel. Rájöttünk, hogy mennyire fontos kérdés az Északi-sark olvadása, de mit tehetnénk a védelmében? Legalább átállhatnánk tiszta energiaforrások használatára.
Van egy álmom, miszerint lehetséges lenne, hogy napenergiát használjunk Észak-Afrika és az egész ausztráliai tengerpart sótalanító üzemeinek meghajtására, hogy kellő édesvizet állíthassanak elő a Szahara és Ausztrália belső területeinek kizöldítése érdekében.” – mondta a Dalai Láma.
Chapman Walsh emlékeztetett arra, hogy Őszentsége a Nobel díj átvételekor tartott beszédében is megemlítette a környezetünkkel kapcsolatos sürgető globális aggodalmát. „Azóta új tudományág jött létre, és ennek segítségével új módszerek a természettel való együttműködés, a visszacsatolási spirálok problémájának megoldása érdekében. A döntéshozók nem szentelnek elég figyelmet a problémának”, – mondta, „tehát nekünk, akik értjük a helyzetet együtt kell cselekednünk, egy közöségként” – majd felkérte Gretát, hogy hallassa a hangját.
„Már majdnem kifutottunk az időből!” – mondta. „Képeznünk kell magunkat. Tudatosabbnak kell lennünk. Meg kell értenünk, hogy mi történik, és hogy mi nem történik.
Kérlek képezzétek magatokat, hisz oly sok információ áll rendelkezésre, és osszátok meg másokkal, amit tanultatok! Ha elég ember követeli a változást, el fogunk érni egy kritikus tömeget, amit már nem lehet figyelmen kívül hagyni.
Összpontosítsunk a megoldásokra. A természeti környezet helyreállítása egy megoldás lehet a klímaválságra és a biodiverzitási krízisre. Meg kell tennünk minden tőlünk telhetőt. Változtassuk meg a változás mértékét. Szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, aki részt vett ezen a megbeszélésen és azoknak is, akik figyelemmel kísérték.”
William Moomaw szerint egy biztonságos klíma megteremtése érdekében vissza kell hűtenünk az Északi-sarkot, ami annyit tesz, hogy meg kell állítani a visszacsatolási spirálokat, amelyek a felmelegedését okozzák. Alapvető, hogy csökkentsük az üvegházhatású gázok kibocsátásának a mértékét, de a visszacsatolás akkor is folytatódni fog, ha már ma megállítanánk a kibocsátást. A kibocsátás megállításával párhuzamosan fokoznunk kell a széndioxid kivonását a légkörből. Erre a nagy fák a legalkalmasabbak, tehát az erdőirtásnak azonnal véget kell vetni. Emellett erdőtelepítésekbe kell fognunk, a legeltetési módszereken is változtatnunk kell, meg kell vizsgálnunk hogyan bánjunk a vizes élőhelyekkel és úgy általában a mezőgazdaságunk fejlesztésével.
William Moomaw beszél. Kép: Ven. Tenzin Jamphel
Őszentségét kérték összefoglalóra: „Úgy tűnik, ahogy az emberi élet fejlődött évmilliókon át, mindent adottnak vettünk. Gondolkodás nélkül használtuk a természeti erőforrásokat és ezzel problémákat okoztunk. Arra kell képeznünk magunkat, hogy megértsük, hogyan változtathatnánk az életstílusunkon. Máshogy kell a természeti erőforrásokat használnunk. Komolyan kell vennünk a helyzetet, amiben jelenleg vagyunk.
Az oktatás és az ifjúsági vezetők erőfeszítései felhívhatják a figyelmet a dolog komolyságára. Máskülönben hajlamosak vagyunk a szokásainknak megfelelően adottnak venni a dolgokat. Komolyan kell vennünk a helyzet súlyosságát. Meg kell védenünk a világunkat.
A múltban, amikor az emberek ilyen jelentőségű problémákkal találták magukat szembe, hitüknek megfelelően segítségért fordulhattak Istenhez vagy a Buddhához. De az ima immár nem elég, cselekednünk kell. Hogy mi történik, az azon múlik, amit teszünk. Olyan problémákkal állunk szemben, ami a mi viselkedésünk következménye, ezért nekünk kell megtalálnunk a magunk megoldását is.”
Diana Chapman Walsh egyetértett: „Igaza van. Vállalnunk kell a felelőséget és cselekednünk kell. Lennie kell társadalmi és éghajlati igazságosságnak. Társadalmi visszacsatolási spirálokra van szükségünk a fenyegető veszedelemmel való szembenézéshez. Utasítanunk kell a vezetőinket, hogy úgy cselekedjenek, mintha égne a ház. Emlékeznünk kell arra, hogy az együttműködés a módja annak, hogy le tudjuk küzdeni a dolgok menete miatt érzett szorongásunkat. Az öt részes rövidfilm sorozat a visszacsatolási spirálról, hogy a Föld hogyan melegíti a Földet megtalálható itt.
Köszönjük mindenkinek a részvételt. Köszönjük Őszentségének, köszönjük Gretának. Végezetül szeretnék köszönetet mondani a Mind&Life Institute-nak az esemény megszervezéséért.”
Őszentsége záró szavai: „Ez az alkalom lehetőséget biztosított számomra, hogy számos régi jóbarát arcát újra lássam. Ez az ügy mindannyiunk felelősége és ígéretet teszek, hogy folytatom a munkát a helyzet megoldására. Szeretném megköszönni Gretának, hogy ilyen komolyan veszi a témát, hogy ösztönöz minket és hogy reményt ad számunkra.
Amikor Obama elnökkel találkoztam és beszélgettünk, azt mondtam neki: ’Maga fiatalabb nálam. Remélem, hogy folytatni fogja ezeknek az ügyeknek a továbbvitelét, miután én már távoztam’, és ő egyetértett. Hasonlóképpen most hozzád fordulok a kérésemmel ifjú svéd húgom, folytasd az emberiség és a világ iránti felelőségvállalásod. Köszönöm!” – zárta a mondanivalóját Őszentsége a Dalai Láma.
A Dalai Láma hivatalos honlapján
Hírszerkesztő: Fenyvesi Róbert
Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése bejelentette, hogy a Meditáció Világnapját minden évben december 21-én tartják, miután az India által is támogatott határozattervezetet a tagok egyhangúlag elfogadták.
Beszélgetésünkből kiderül, hogyan ünnepli Cser Zoltán a karácsonyt, szó esik a legfontosabb kérdésről, azaz hogy tudunk-e a szeretteinknek időt, energiát, teret adni, de arról is,
„A Buddha tanítása nem egy felfedezett igazság, nem egy megállapított igazság, hanem egy átélt igazság. És az átélést azt részint nem lehet fogalmilag meghatározni, pont
