Egy negyven évet felölelő, Indiát, Kínát, Nepált és Bhutánt figyelemmel kísérő műholdas megfigyelés és kutatás eredményeként szakemberek arra jutottak, hogy a globális éghajlatváltozásnak köszönhető felmelegedés szinte felzabálja a Himalája gleccsereit.
Az összefüggő hótakaró miatt a Föld harmadik pólusának is tekintett Himalájának és fennsíkjának a gleccserei kétszer olyan gyorsan olvadnak, mint a század elején, mutatta ki a kutatás. Jégtömegük negyedét már elvesztették az elmúlt négy évtizedben. A rendelkezésre álló adatok alapján az olvadás egyenletes terjedést mutat térben és időben, amiért egyértelműen a hőmérséklet emelkedése a felelős. Noha a hőmérséklet helyenként eltérő, de az mindenképpen elmondható, hogy 2000-től 2016-ig az átlaghőmérséklet egy Celsius fokot emelkedett az 1975-2000-es időszakhoz képest.
Kép: thehindu.com
A folyamat veszélyeire már 2019-ben felhívták a figyelmet a kutatók, de aktualitást a múlt héten kapott, amikor komoly árvizeket okozott a Nanda Dévi gleccser összeomlása Indiában, Uttarakhand Chamoli körzetében. A gleccser Joshimath város közelében a Nanda Dévi Nemzeti parkban omlott össze, hatalmas tömegével árvizet okozva a Rishiganga és a Dhauliganga folyókon. A Rishiganga vízerőmű gyakorlatilag megsemmisült, és több másikban is komoly károk keletkeztek. A katasztrófa idején 152 munkás dolgozott az erőmű csatornáiban amikor elérte őket a sárlavina. 25-öt közülük sikerült megmenteni, miközben tízen már biztosan meghaltak, a többiek kiszabadításárét nagy erőkkel küzdöttek a The Third Pole február 8-i cikke szerint.
A Dhauliganga áradása 2021. február 7-én. Kép: thirdpole.net
A kutatók a szerencsétlenséget, a hirtelen gleccserösszeomlást egyértelműen a több évtizedes folyamatos felmelegedésnek és a szokatlanul enyhe januároknak tulajdonítják. Egy szemtanú, Vijay Singh, a Rishiganga feletti lejtőkön fekvő Raini falu lakója szerint a Rishiganga Vízerőművet teljesen elvitte az ár: „Villámgyorsan történt. Olyan gyorsan, hogy az építkezésen dolgozó embereknek esélyük sem volt a menekülésre, elvitte őket az áradat. A folyó vize legalább két métert emelkedett másodpercek alatt”-mondta.
Szerencsétlenül járt munkások mentése a sárlavinával elöntött csatornákból. Kép: thethirdpole.net
Épp a napokban írtunk arról, hogy Kína a tibeti szent folyón a Jarlung Cangpón kívánja felépíteni a világ eddigi legnagyobb vízerőművét. A tervezett erőmű nagyságrendekkel meghaladja az indiai erőmű nagyságát és kapacitását, épp úgy mint ahogy a Jarlung Campó vízhozama is jóval nagyobb, mint a Rishigangáé és a Dhauligangaé. Kína szándéka a vízerőművel az ország karbonsemlegessé tétele 2060-ra, ami nemes célkitűzés környezetvédelmi szempontból, de sokan aggodalmukat fejezik ki a megújuló energiaforrás ezen változata, a vízenergia használata miatt. Az ő aggodalmukat látszik beigazolni az indiai tragédia.
Forrás:
Hírszerkesztő: Fenyvesi Róbert
Folytatódnak Tóth Zsuzsanna és Horváth M. Zsófia kötetlen beszélgetései egy kávé mellett, most éppen az alaptanításokról. Bevezetőként szó esik arról, mi tartozik az alaptanítások közé,
Január 7-én, kedd hajnalban erős földrengés rázta meg Tibetet. Az epicentrum szent város, Sigace közelében, 10 km mélyen a felszín alatt volt. A földrengés erőségéről többféle adat
Ma, január 7-e, kedd hajnalban erős földrengés rázta meg Tibetet. Az epicentrum szent város, Sigace közelében, 10 km mélyen a felszín alatt volt. A földrengés
![Dhauli Ganga flood [image courtesy: Uttarakhand information department]](https://lh4.googleusercontent.com/nAFnGE_mlFC2eF-XaKjgnFnq9bBZxLcPZzYqCGz9sOuuTWjkjXijb038NylA6XRjWsu51E2vd6uzNTq2BKl9HdsxWKCUp-2oI6e9AiIosBa2UiwAMo6GhK8EYdhjwgjsnbW9jsQ)
