Az Obon az egyik legfontosabb japán hagyomány. A japánok úgy hiszik, őseik lelkei visszatérnek az otthonukba, hogy a család Obon idején újra találkozzon. Ezért ez egy fontos családi ünnep, ilyenkor sokan utaznak haza szülővárosukba.
Japánban szinte az egész nyár spirituális, ennek oka, hogy amikor Japán a holdnaptárról áttért a Gergely-naptárra, az Obont is különböző napokon kezdték tartani országszerte, attól függően, hogy melyik naptár alapján határozták meg az időpontját.
A sicsigacu-bon, júliusban van, és a Gergely-naptár alapján ünneplik Japán keleti részén (például Tokióban és környékén). Az ország legnagyobb részében azonban a hacsigacu-bont ünneplik, amely augusztus 15-e körül kerül megrendezésre, és időpontját a holdnaptár alapján jelölik ki. Általában augusztus 13-án kezdődik, és 16-án ér véget.
A japánok ilyenkor kitakarítják az otthonukat, és ételfelajánlásokat helyeznek el a szellemek számára a bucudan (buddhista oltár) előtt, például zöldségeket, gyümölcsöket. Lampionokat és virágkompozíciókat is szoktak helyezni az oltárhoz.
Obon első napján a csocsin lampionokat meggyújtják a házakban, és az emberek elmennek a családtagok sírjához, hogy hazahívják a szellemeket. Ez a mukae-bon. Néhány vidéken mukae-bi nevű tüzeket gyújtanak az otthonok bejáratánál, hogy a szellemek hazataláljanak. Az utolsó napon az emberek visszavezetik a szellemeket a sírokhoz egy olyan lampion segítségével, melyre a családi címert festették.
Obon idején a senko füstölő illata járja be a japán otthonokat és temetőket.
A toro nagasi (úszó lámpások) egy olyan hagyomány, ami szintén az obonhoz kötődik. Az emberek elküldik őseik szellemeit a lámpásokkal, amelyekben egy gyertya ég, és leúsztatják őket a folyón az óceánba.
Esténként elterjedt hagyomány a bon odori nevű tánc. A tánc stílusa vidékről vidékre változik, de általában taiko dobosok adják hozzá a ritmust. Az emberek kimennek a közeli parkokba, szentélyekhez vagy templomokhoz, és nyári kimonójukban (jukata) táncolnak egy lámpásokkal díszített emelvényen. Az ételárusító bódéknak, táncnak és ünneplő sokaságnak köszönhetően igazi vidám fesztiválhangulat kerekedhet ilyenkor.
Dobosy Antal zen mester életútját bemutató sorozatunk ötödik részében A Tan Kapuja Zen Közösségről beszélgetünk. Az interjú során kiderül, hogyan tehetjük értelmesebbé és gazdagabbá az
Köszönjük, ha a BuddhaFM rádió működését támogatja azzal, hogy az 1%-os adófelajánláskor fenntartó egyházunkat A Tan Kapuja Buddhista Egyházat jelöli meg. A Tan Kapuja Buddhista
Március 28-án, pénteken egy 7.7-es erősségű földrengés rázta meg Mianmart. Az epicentrumban Szagaing városa volt, de a környező országokban, Thaiföldön, Bangladesben, Indiában, Laoszban is érezhető
