Az Obon az egyik legfontosabb japán hagyomány. A japánok úgy hiszik, őseik lelkei visszatérnek az otthonukba, hogy a család Obon idején újra találkozzon. Ezért ez egy fontos családi ünnep, ilyenkor sokan utaznak haza szülővárosukba.
Japánban szinte az egész nyár spirituális, ennek oka, hogy amikor Japán a holdnaptárról áttért a Gergely-naptárra, az Obont is különböző napokon kezdték tartani országszerte, attól függően, hogy melyik naptár alapján határozták meg az időpontját.
A sicsigacu-bon, júliusban van, és a Gergely-naptár alapján ünneplik Japán keleti részén (például Tokióban és környékén). Az ország legnagyobb részében azonban a hacsigacu-bont ünneplik, amely augusztus 15-e körül kerül megrendezésre, és időpontját a holdnaptár alapján jelölik ki. Általában augusztus 13-án kezdődik, és 16-án ér véget.
A japánok ilyenkor kitakarítják az otthonukat, és ételfelajánlásokat helyeznek el a szellemek számára a bucudan (buddhista oltár) előtt, például zöldségeket, gyümölcsöket. Lampionokat és virágkompozíciókat is szoktak helyezni az oltárhoz.
Obon első napján a csocsin lampionokat meggyújtják a házakban, és az emberek elmennek a családtagok sírjához, hogy hazahívják a szellemeket. Ez a mukae-bon. Néhány vidéken mukae-bi nevű tüzeket gyújtanak az otthonok bejáratánál, hogy a szellemek hazataláljanak. Az utolsó napon az emberek visszavezetik a szellemeket a sírokhoz egy olyan lampion segítségével, melyre a családi címert festették.
Obon idején a senko füstölő illata járja be a japán otthonokat és temetőket.
A toro nagasi (úszó lámpások) egy olyan hagyomány, ami szintén az obonhoz kötődik. Az emberek elküldik őseik szellemeit a lámpásokkal, amelyekben egy gyertya ég, és leúsztatják őket a folyón az óceánba.
Esténként elterjedt hagyomány a bon odori nevű tánc. A tánc stílusa vidékről vidékre változik, de általában taiko dobosok adják hozzá a ritmust. Az emberek kimennek a közeli parkokba, szentélyekhez vagy templomokhoz, és nyári kimonójukban (jukata) táncolnak egy lámpásokkal díszített emelvényen. Az ételárusító bódéknak, táncnak és ünneplő sokaságnak köszönhetően igazi vidám fesztiválhangulat kerekedhet ilyenkor.
„A Buddha tanítása nem egy felfedezett igazság, nem egy megállapított igazság, hanem egy átélt igazság. És az átélést azt részint nem lehet fogalmilag meghatározni, pont
2024. november végén egy rövid, három napos kvanum zen elvonulás volt Etyeken, amelyet a tiszteletreméltó Arne Schaefer dharma mester vezetett, aki Berlinből érkezett, hogy tanítást
Az egységes ellenállás ritka megnyilvánulásaként a nepáli kormányszervek a jelentések szerint összefogtak, hogy megakadályozzák a Kína által kinevezett Pancsen Láma, Gyalcen Norbu beutazását. Norbut széles
