Kína a Jarlung Cangpón, a tibetiek szent folyóján készül felépíteni a világ eddigi legnagyobb vízerőművét, illetve az ehhez szükséges gigantikus duzzasztógátat. Ezzel szeretne az ország közelebb lépni karbonsemlegességi célkitűzéseihez, azaz, hogy 2060-ra teljes mértékben széndioxid kibocsájtás mentessé váljon.
A Jarlung Cangpó a világ legmagasabban, 5000 méteres magasságban eredő folyója, amelynek partjai mentén alakult ki az első ősi tibeti császárság, a Jarlung kultúra. A folyó a Tibeti Autonóm Területet elhagyva Indiába érkezik, ahol a négy nagy szent folyó egyikeként, Brahmaputraként tisztelik, majd Banglades területén ömlik a Gangeszbe. Tibetben ez a legnagyobb folyó és világviszonylatban is a kilencedik legnagyobb vízhozammal rendelkezik.
Kép: Al-Dzsazíra
A Tibet fővárosától, Lhászától kicsivel több, mint száz kilométerre hömpölygő Jarlung Cangpó különleges spirituális jelentőséggel is bír a tibeti kultúrában, őt tekintik Dordzse Phagmó istennő földi megtestesülésének.
A folyó 2700 méter esés után hagyja el a Tibeti-fennsíkot, majd egy kanyonba érkezik. Ez a világ legnagyobb kanyonja, háromszor olyan mély, mint az amerikai Grand Canyon. Itt tervezik a gáttal felduzzasztani a folyót.
Kép: tibetdiscovery.com
A világ jelenlegi legnagyobb erőműve Kínában található a Jangcén, amelynek megépítéséhez jóval több mint egy millió embert kellett kitelepíteni. A tibeti erőmű ennél lenne háromszor nagyobb kapacitású, azaz 60 gigawattos. A hatóságok szerint a kisebb népsűrűség miatt itt jóval kevesebb kiköltöztetéssel számolni, de számokat nem árultak el.
A beruházást környezetvédelmi és geopolitikai okokból is erős kritika éri. Mint az közismert egy ilyen méretű duzzasztógát egy folyón rendkívül jelentős mértékben megváltoztatja a környék ökoszisztémáját, ami – mint azt már a Mekong esetében is láthattuk – kellő átgondoltság nélkül roppant káros lehet a természeti, emberi és gazdasági környezetre.
A beruházás jelentősen befolyásolhatja a Jarlung Cangpó alsó folyásánál Indiában és Bangladesben élő több tízmillió ember megélhetését a csökkent vízhozam és ennek a halászatra gyakorolt hatásai miatt.
Indiában Brahmaputraként ismert a folyó. Több ezer halászközösség egyetlen megélhetési forrása. Kép: Al-Dzsazíra
Kína és India között amúgy is meglehetősen feszült a viszony a kasmíri határviták miatt, és mivel az erőmű alig harminc kilométerre épül majd az indiai határtól, sokan tartanak tőle, hogy újabb konfliktusforrás lesz a két atomhatalom között.
Forrás: Al-Dzsazíra
Hírszerkesztő Fenyvesi Róbert
Beszélgetésünkből kiderül, hogyan ünnepli Cser Zoltán a karácsonyt, szó esik a legfontosabb kérdésről, azaz hogy tudunk-e a szeretteinknek időt, energiát, teret adni, de arról is,
„A Buddha tanítása nem egy felfedezett igazság, nem egy megállapított igazság, hanem egy átélt igazság. És az átélést azt részint nem lehet fogalmilag meghatározni, pont
Minden decemberben megkérjük Karsai Gábort, a TKBF rektorát, hogy meséljen A Tan Kapuja Buddhista Főiskola évéről. Fogadják szeretettel az ez évi beszámolót. Riporter: Horváth M.
