A közelmúlt vezető nemzetközi híre az amerikai csapatkivonásokat követő afganisztáni hatalomátvétel. A politikai szakértők jóslataival, vagy reményeivel szemben, miszerint a tálib felkelők csak hónapok alatt szerezhetik meg a hatalmat Afganisztánban, ez a folyamat mára, augusztus 19-ére tulajdonképpen pár hét leforgása alatt befejeződött.
Olyan történelmi városok, mint Herát és Kandahár után mára a főváros, Kabul is a talibán uralma alá került. Sokan az életüket, az életmódjukat féltik joggal.
Emellett eltörpülhet a muzeológusok aggodalma, akik az ország nemzeti kulturális és régészeti örökségét féltik, ami csak a fővárosi Nemzeti Múzeumban mintegy nyolcvanezer műtárgyat jelent.
„Nem vártuk, hogy minden ilyen gyorsan történik” – mondta Noor Agha Noori, az Afgán Régészeti Intézet igazgatója a National Geographicnak. Azt tervezték, hogy kimenekítik és biztonságba helyezik Herát és Kandahár műkincseit, de a tálib területfoglalás olyan gyors ütemben ment végbe, hogy erre esélyük sem volt.
„Meg kell védenünk a műkincseket, a kérdés csak az, hogyan találunk biztonságos helyet nekik. Esélytelen, hogy a műalkotások és a személyzet elhagyja az országot” – nyilatkozta egy kormányzati forrás.
Afganisztán több városa évszázadokig a hajdani selyemút egyik fő kereskedelmi központjai volt. A buddhista, a hindu, a keresztény, a zsidó és a zoroasztriánus kulturális hatás egyaránt rányomta a bélyegét a környék társadalmi életére egészen az iszlám hetedik századi betöréséig.
2001-ben, az addigi mérsékeltebb muszlim hatalom legyőzésével a fundamentalista talibán került hatalomra az országban. Leghírhedtebb műtárgyak elleni tettük a Bámiján völgy két hatalmas, sziklába faragott álló Buddha szobrának az elpusztítása és a Kabuli Nemzeti Múzeum számos műtárgyának megrongálása volt.
Bamijan Buddhák a 2001-es talib pusztítás előtt és után Bamijan-völgy Afganisztán / Fotó: Buddhistdoor
A talibánok ezt követően a nemzetközi katonai csapatok beavatkozása következtében elvesztették a hatalmukat, háttérbe húzódni kényszerültek, politikailag egyfajta stabil bizonytalanság alakult ki. Stabilitását a nemzetközi katonai erők jelenléte biztosította, a bizonytalanságot pedig a belső politikai viszonyok instabilitása, a hivatalos kormánnyal szembeni társadalmi bizalmatlanság jelentette.
Ez a folyamat fordult visszájára most az amerikai és ENSZ csapatok szinte kontrollálatlan és hirtelen kivonása után.
„A történelem megismétli önmagát?” – teszi fel aggódva a kérdést a National Geographic magazin.
Az 1992-ben alapított Afganisztáni Nemzeti Múzeum rengeteg műkincset őriz az iszlám előtti történelmi időkből. Mohammad Fahim Rahimi, a múzeum igazgatója nem csak az intézmény kincsei miatt aggódik, az ország más városai, Ghazni, Balkh, Herát, Kandahár és a Kabul melletti ősi buddhista komplexum Mesz Ajnak régészeti lelőhelyeit is félti.
„Sajnos mára Kabul városa példátlan káosz tanúja. A város legkülönbözőbb részén bukkantak fel tolvajok és csempészek, akik kihasználva az alkalmat a város magán- és köztulajdonát fosztogatják” – adta hírül az Afganisztáni Nemzeti Múzeum facebook oldalán augusztus 15-én.
„A múzeum személyzete, műkincsei, javai egyelőre biztonságban vannak, de a kaotikus helyzet fokozódása komoly aggodalommal töltik el a múzeum dolgozóit az intézmény műtárgyait és értékeit illetően. Mindezért az Afganisztáni Nemzeti Múzeum felhívja a biztonsági erőket, a nemzetközi közösséget, a talibánt és minden érintett oldalt, hogy legyenek tekintettel a műtárgyak biztonságára és védelmére, és ne hagyják, hogy avatatlanok kihasználva a helyzetet az intézet tárgyait és javait megrongálják, vagy csempészetre használják fel.” – folytatódik a segítségkérő felhívás.
A múzeumról és anyagáról a Youtube-on nézhetünk meg egy rövid videót.
Szerencsére eddig nem érkeztek jelentések a műkincsek megsemmisítéséről vagy megrongálásáról. A tálib vezetők egy rövid direktívát is kiadtak követőiknek, amely talán optimizmusra adhat okot:
„Afganisztán egy ősi örökséggel, régiségekkel, műtárgyakkal rendelkező ország. Mivel ezek az ereklyék országunk történelmének, identitásának és gazdag kultúrájának részét képezik, mindannyiunk kötelessége, hogy határozottan védjük, óvjuk és megőrizzük ezeket a műtárgyakat. Senkinek sem megengedett a történelmi műtárgyak kiásása, szállítása és áruba bocsátása sehol sem, illetve senki sem viheti ki azokat az országból valaki más nevén” – deklarálta az Afganisztáni Iszlám Emirátus.
Omar Sharifi, az azóta Kabulból Új Delhibe menekült Afganisztáni Amerikai Egyetem társadalomtudományi professzora azonban óvatosságra int a National Geographicnak adott nyilatkozatában:
„Kifehérítették a róluk kialakult képet, viszont még mindig egy roppant ideológiavezérelt és radikális csoportról van szó.”
Buddhaszobor Mesz Ajnak Afganisztán / fotó: Buddhistdoor
Japán kutatók egy csoportja, élükön Maeda Koszekuval, a Tokiói Művészeti Egyetem professzorával, aki a bamiján kultúra kutatója, szintén óvatosságra int, továbbá arra kéri a nemzetközi szakmai közvéleményt, hogy hallassa a hangját a műkincsek védelmének védelme érdekében.
A buddhizmus rendkívül jelentős szerepet játszott a mai Afganisztán területének kulturális alakításában. Asóka maurja császár hódításai, és az ezt követő Gréko-Baktriai Királyságok megszilárdulása után a buddhista kultúra mély gyökeret vert és rendkívüli virágzásnak indult a térségben évszázadokon keresztül az i.e. III és az i.sz. I. század között, de hatásukat egész a hetedik századig, a muszlim hódításokig megőrizték. Az első figurális Buddha ábrázolások is ide és erre az időszakra tehetőek.
Forrás – Buddhistdoor
Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése bejelentette, hogy a Meditáció Világnapját minden évben december 21-én tartják, miután az India által is támogatott határozattervezetet a tagok egyhangúlag elfogadták.
Beszélgetésünkből kiderül, hogyan ünnepli Cser Zoltán a karácsonyt, szó esik a legfontosabb kérdésről, azaz hogy tudunk-e a szeretteinknek időt, energiát, teret adni, de arról is,
„A Buddha tanítása nem egy felfedezett igazság, nem egy megállapított igazság, hanem egy átélt igazság. És az átélést azt részint nem lehet fogalmilag meghatározni, pont
