A Woodenfish Alapítvány (Woodenfish Foundation) június 21-23-án rendezi meg Tajpej-ben, Tajvan fővárosában, a Grand Hotelben az 5. Woodenfish Fórumot a buddhizmusról, a tudományról és a jövőről. A “Buddhizmus, tudatosság és mesterséges intelligencia (Buddhism, Consciousness, and AI) címet viselő konferencián tudósok, buddhista gyakorlók és technológiai szakemberek vesznek részt, hogy megvitassák a buddhista filozófia és a modern tudományos fejlődés közötti lehetséges kapcsolódási pontokat. Az esemény angol nyelvű lesz és élő közvetítés, mindazok számára elérhető, akik regisztrálnak rá.
A három napos fórumon több panelbeszélgetésben az éberség gyakorlatok (mindfulness), a mesterséges intelligencia és ezek etikai vonatkozásai kerülnek terítékre. A napirend korunk nagy kérdéseit vizsgálja történelmi buddhista kontextusból.
Első nap, június 21.
Délelőtti ülésszak: Buddhista tudatosság és a modern tudomány
Az első panelben, 9:00-12:00 óra között a kritikák mellett a mindfulness gyakorlatok működését és hatásait vizsgálják. Két előadást hallgathatunk meg.
Az elsőt Paul Swanson, a Nanzan Institute for Religion and Culture professzor emeritusa a „Meditáció mint tisztánlátás, Cse-ji Tientai buddhizmusának fényében” címmel tartja.
A másodikat Eric Loucks, a Brown Egyetem Mindfulness Központjának igazgatója a „Bolygó és emberek: A tudatos viselkedés-változtatás ereje” címmel.
Délutáni ülésszak: Mesterséges intelligencia és a buddhista etika
A 13:30-17:00-ig tartó második panel a mesterséges intelligencia etikai dimenzióit vizsgálja buddhista szemszögből.
Az első előadást Thomas Doctor, a Randzsung Jeshe Intézet (Ranjung Yeshe Institute) ügyvezető igazgatója a „Bódhiszattvák építése: Az erőteljes, megbízható és gondoskodó intelligencia modellje felé” címmel.
Ezt követően Peter Hershock, az East-West Center ázsiai tanulmányok igazgatója arról fog beszélni, hogy a digitális tudatosság evolúciós ugrást vagy karmikus kitérőt jelent-e.
Soraj Hongladarom, a Csúlalongkorn Egyetem (Chulalongkorn University)professzora a „Mi a mesterséges intelligencia etikájának átfogó célja?” címmel tart előadást. Ezen az ülésen fiatalok is részt vesznek, hogy változatos nézőpontokat nyújtsanak ezekről a kritikus kérdésekről.
Ezeket az előadásokat tajvani fiatalok prezentációi követik. Ahogy azt a Woodenfish Alapítvány alapítója, a tiszteletreméltó Jifa elmondta a Buddhistdoor magazinnak: “Nagyon fontos hogy bevonjuk az ifjúságot. Új perspektívájuk lesz és végül is az ő jövőjüket vitatjuk itt meg.”
Második nap, június 22.
Délelőtti ülésszak: A mesterséges intelligencia és a buddhista metafizika
Az első panel az előző napihoz hasonlóan reggel 9:00-től délig fog tartani, és a mesterséges intelligencia lehetőségeit és korlátait fogja vizsgálni a buddhista metafizika szemszögéből.
Christian Coseru, a College of Charleston filozófia professzora a „Mérnöki megvilágosodás? Mesterséges elmék és a szintetikus fenomenológia problémái és veszélyei” címmel tart majd előadást.
Ezután Robert Sharf következik a kaliforniai Berkeley Egyetemről, akinek a figyelemfelkeltő: „Meditálhat-e a mesterséges intelligencia? (És miért fontos ez)” című előadását hallgathatjuk meg.
A következő előadást Georg Northoff, az Ottawai Egyetem orvosprofesszora tartja, „Meditáció és az én: Miért nem képes a mesterséges intelligencia (még) megmutatni a nem-duális tudatosságot” címmel.
Az előzőeket még három előadás követi:
Gereon Kopf a Luther College-ból „A mesterséges intelligencia, az érzékelőképesség és a Buddha tudat: A negyedik személyű megközelítés” címmel,
majd Cseng Kai-jüan a Nemzeti Jang Ming Csiao Tung Egyetemről (National Yang Ming Chiao Tung University) a test és az agy a mindfulness gyakorlatokban való integrációjáról fog beszélni.
Végül Jundo Cohen, a Building the Future Buddha (A jövő Buddhája építése) című könyv szerzője „A mesterséges intelligencia zenje, a gén, a Föld megmentése és a Marsra utazás” címmel tart előadást.
Délutáni ülésszak: Az MI applikációk és a buddhizmus
A délutáni ülésszak 13:30-tól 17:00-ig tart, és a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazási lehetőségeire összpontosít majd buddhista kontextusban de fordítva is.
Bill Duane, a Bill Duane and Associates igazgatója a „Buddha és a vállalat az MI világában” címmel tart előadást.
Ezt követi James Robson a Harvard Egyetemről a „Űrtemplom – a mesterséges intelligencia buddhista alkalmazása Japánban” című előadása,
majd Jiryu Rutschman-Byler, a San Francisco Zen Központ társ-apátja a „Roshibot: A mesterséges intelligencia esettanulmánya az amerikai zen buddhizmusban” előadásán vehetünk részt.
Az ülésszakot Seidzsi Kumagai és Tosikazu Furuja zárja, akik a BuddhaBot és a Tera-verse fejlesztéséről beszélgetnek.
Harmadik nap, június 23.
Délelőtti ülésszak: A mesterséges intelligencia és a buddhizmus jövője
Az utolsó, 9:00-12:00 óra között megrendezésre kerülő panelben a buddhizmus és a mesterséges intelligencia jövőbeni kapcsolatáról lesz szó.
Li Si-csen, a Nemzeti Tajvani Egyetem korábbi elnöke „Az internetes univerzum felfedezése ujjolvasási kísérletekkel (Finger Reading Experiments) és ennek következményei a tudatosságra” címmel tart előadást.
Ezt Olaf Witkowski, a Cross Labs alapító igazgatója az „Összefonódott jövők: A biológiai és a technológiai elmék összehangolása” című előadása követi.
Jeanne Lim, a beingAI társalapítója és vezérigazgatója a „MI lény (AI being): Másodpilóta a bölcsesség és a megvilágosodás keresésében” tart előadást,
majd Pat Pat Pataranutaporn az MIT-től a „Segíthet-e az MI az embereknek a megvilágosodás elérésében?” című előadása zárja a konferenciát.
A Woodenfish Alapítvány fóruma sokszínű és mélyreható vizsgálatot ígér arról, hogy a buddhizmus és a mesterséges intelligencia hogyan hat majd egymásra, platformot kínál a párbeszédhez és ezeknek a korunkban nagyon fontos témáknak a megvitatására.
A Woodenfish Alapítvány célja, hogy oktatási programok és konferenciák segítségével hidat verjen a buddhista tanítások és a modern korunk fontos kérdései között. Az alapítványt a tiszteletreméltó Jifa alapította a humanista buddhizmus megértésének és gyakorlásának elősegítésére. Lehetőséget kínál többek között a buddhista filozófia és a szerzetesi életmód megismerésére a Humanista Buddhista Szerzetesi Élet Programon (Humanistic Buddhist Monastic Life Program – HBMLP) keresztül.
Az alapítvány olyan rendezvényeknek is otthont ad, mint a Buddhizmus, tudomány és jövő fórum (Buddhism, Science, and Future forum), amely a buddhizmus, a tudomány és a technológia közötti kapcsolódási pontokat vizsgálja. Elősegíti a párbeszédet és az együttműködést a tudósok, a buddhista gyakorlók, a szakemberek és a nyilvánosság között.
Regisztráció erről az oldalról
Fontos, hogy az időpontok a helyi, tajvani idő szerint lettek feltüntetve!
Az átszámításhoz ajánljuk a Time Zone Converter oldalt.
A mesterséges intálligencia témában korábbi cikkeink:
Mesterséges intelligencia és a buddhizmus – Interjú Szabados Leventével (1.); (2.); (3.); (4.)
Hogyan fogja a mesterséges intelligencia befolyásolni a világunkat
Jack Korfield buddhista tanító és Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatójának beszélgetése
A thai kormánynak nem tetszenek a szerzetesekről MI-vel készült képek
Buddhizmus és MI, avagy a Roshi bot
Thaiföld első virtuális szerzetese
Forrás – Buddhistdoor
Hírszerkesztő: Fenyvesi Róbert
A BuddhaFM A Tan Kapuja Buddhista Egyház által fenntartott online rádió. A rádió minden buddhista irányzat és az összes buddhista közösség számára nyitott, melynek tanítása és beszéde a BuddhaFM küldetés nyilatkozatával összhangban szólal meg.
BuddhaFM – Adásban a Tan!
„A Buddha tanítása nem egy felfedezett igazság, nem egy megállapított igazság, hanem egy átélt igazság. És az átélést azt részint nem lehet fogalmilag meghatározni, pont
2024. november végén egy rövid, három napos kvanum zen elvonulás volt Etyeken, amelyet a tiszteletreméltó Arne Schaefer dharma mester vezetett, aki Berlinből érkezett, hogy tanítást
Az egységes ellenállás ritka megnyilvánulásaként a nepáli kormányszervek a jelentések szerint összefogtak, hogy megakadályozzák a Kína által kinevezett Pancsen Láma, Gyalcen Norbu beutazását. Norbut széles
