Eddig több száz emberéletet követelt a hadsereg és a helyi militáns csoportok harca, mely egy régóta jelen lévő problémának a legújabb fellángolása. A harcokkal egyidejűleg több tízezer róindzsa muszlim kényszerült elhagyni az otthonát.
A burmai hadsereg szerint az Arakan Róindzsa Felszabadító Hadsereg (ARSA) 370 milicistáját ölték meg augusztus 25-e óta, amikor az ARSA megtámadott több tucat rendőrséget. Az a támadás 15 rendőr és 14 civil életébe került.
Bár az ARSA csak egy éve jelent meg, állításuk szerint a több, mint egymillió otthontalan burmai róindzsa muszlimért harcolnak. A kormány terroristának nevezi az ARSA-t.
A róindzsák javarészt Rakhine-ban, a Bangladessel szomszédos régióban laknak, és szörnyű társadalmi helyzetben vannak a többségében buddhista Burmában. A kormány szerint ők bangladesi bevándorlók, hiába élnek akár generációk óta Burmában. Nem is használják rájuk a “róindzsa” terminust, inkább “bengáliként” vagy “Rakhine-i muzulmánokként” hivatkoznak rájuk.
Róindzsa gyerekek viszik a személyes holmijukat Teknakban, Bangladesben.
Egy róindzsa aktivista (nevezzük Anwarnak), Maungdawban élt, mely egyike a harcokban érintett falvaknak. Elmondása szerint a falvakat a katonaság módszeresen felégeti. A kormány szerint a lakosok gyújtják fel a saját házaikat.
Anwar azt is cáfolja, hogy a halottak nagy része ARSA-katona lenne. Szerinte nincs milicista az áldozatok között, csak civil.
Augusztus 25-e óta több tízezer róindzsa menekült Bangladesbe, valamint több, mint 10.000 buddhista vallású kényszerült elhagyni az otthonát. Emellett több száz, egyéb kisebbséghez tartozó is az érintettek között van.
A Fortify Rights nevű emberjogi csoport a bangladesi menekülttáborokban beszél a róindzsákkal.
Matthew Smith, a Fortify Rights alapítója szerint “a falvak lángokban, az embereket ölik, aki tud, menekül.”
A hivatalos kormányzati kommunikáció szerint a hadsereg menti a civileket, miközben harcol a milicistákkal.
A Human Right Watch műholdképén állítólag Chein Khar Li faluja látható. A lángok az egész falut felemésztették.
Több ezer menekült ragadt két ország között, mondja Manzurul Hasszán Kán bangladesi határőr alezredes. Többségük nő és gyermek. A szabad ég alatt alszanak.
Az ENSZ menekültügyi szóvivője, Vivian Tan szerint, bár még nem nyert hivatalos megerősítést, a segélyszervezetek 60.000-re becsülik a menekültek teljes létszámát.
A róindzsák már 30 éve menekülnek folyamatosan Bangladesbe. Ez alatt az idő alatt több százezer menedékkérőt fogadott be a szomszédos ország. Az ENSZ arra kéri Bangladest, fogadja be az új menekülteket is.
Van, aki életét veszti menekülés közben. Bangladesiek körülbelül 42 róindzsa nő és gyerek holttestét emelték ki a folyóból, miután hajójuk felborult -mondja Afruzul Haque Tutul rendőrfőnök.
Egyes beszámolók szerint a burmai hadsereg lő a menekülő civilekre, de a kormány tagadta a vádakat.
“Nem, nem, nem, egyáltalán nem” mondta Zaw Htay (Zó Téj), a tavaly, több évtizednyi katonai diktatúra után hatalomra jutó Aung San Suu Kyi (Áun Szen Szú Csí) hivatalának szóvivője.
Kritikusai szerint Suu Kyi nem áll ki a róindzsákért, védelmezői szerint azonban a vezető kezét megköti a még mindig erős katonaság, mely fél évszázadon keresztül uralta az országot.
De Rakhine esetében a kormány és a katonaság látszólag egyetért.
A legtöbb nemzetközi segélyszervezet munkása elhagyta Rakhine megyét, amikor a kormány azt adta hírül, hogy segélycsomagokat találtak több terrorista harcállásban. A burmai amerikai nagykövet, Scot Marciel abszurnak nevezte azt a feltételezést, hogy segélyszervezetek támogatnák az ARSA-t.
A burmai kormányban úgy látják, az újdonsült ellenálló csoport egyfajta iszlám államot akar Rakhine-ban létrehozni, de ezt a szervezet cáfolja, mondván ők csak egyenlő jogokat akarnak a muszlimoknak.
A milicisták fegyverzete szegényes, és az sem világos, milyen mértékben támogatja őket a közösség. Razziák során előkerültek ugyan fegyverek, de a gyakorlatozásaikról készült videókon csak pár tucat vézna, rongyos harcos látható.
Napokkal az augusztus 25-i támadás előtt egy Kofi Annan-vezette bizottság benyújtott egy tanulmányt arról, hogy miként lehetne békében, egyenlőségben és jólétben együttélni a régióban.
A burmai kormány azt ígérte, felállít egy bizottságot, hogy megvizsgálja a felvetett javaslatokat.
Miközben a bangladesi külügyminisztérium levélben követelte a burmai kormánytól, hogy tegyen intézkedéseket a hasonló helyzetek jövőbeni megismétlődése ellen, Indonézia, a világ legnagyobb muszlim országának külügyminisztere, Retno Marsudi Burmába utazott, hogy a kormányt arra kérje: hagyjanak fel az erőszakkal a muszlim kisebbséggel szemben.
Malala Juszafzai is arra kérte Nobel-békedíjas társát, Suu Kyit, hogy ítélje el a róindzsákkal szembeni bánásmódot.
Ferenc Pápa nemrég jelentette be, hogy november végén Burmába látogat, elfogadva Htin Kyaw (Tin Csó) miniszterelnök és a mintegy 70.000 burmai katolikus hívő meghívását. A pápa kérte az érintett feleket, hogy vessenek véget a róindzsák üldözésének, és ismerjék el jogaikat.
Ferenc pápa Aung San Suu Kyivel, Burma vezetőjével találkozott személyes audiencia keretében május 4-én.
„A Buddha tanítása nem egy felfedezett igazság, nem egy megállapított igazság, hanem egy átélt igazság. És az átélést azt részint nem lehet fogalmilag meghatározni, pont
2024. november végén egy rövid, három napos kvanum zen elvonulás volt Etyeken, amelyet a tiszteletreméltó Arne Schaefer dharma mester vezetett, aki Berlinből érkezett, hogy tanítást
Az egységes ellenállás ritka megnyilvánulásaként a nepáli kormányszervek a jelentések szerint összefogtak, hogy megakadályozzák a Kína által kinevezett Pancsen Láma, Gyalcen Norbu beutazását. Norbut széles
