Észak-indiai otthonában, Kalimpongban 97 éves korában elhunyt Őszentsége a Dalai Láma idősebb testvére Gyalo Thöndup, aki meghatározó szerepet játszott Tibet modern kori történelmében.
A tibeti spirituális vezető hat testvére közül ő volt az, aki olyan örökséget hagyott hátra, ami a tibeti szabadságjogok melletti és a kínai uralom elleni küzdelemre épül.
Élete különböző szakaszaiban Thöndup számos – időnként kétségbeesett – kísérletet tett Tibet hagyományos kultúrájának és önkormányzatának megmentésére. Többek között kérte az Egyesült Államok támogatását a kínai kommunista rezsim elleni fegyveres ellenálláshoz, párbeszédet folytatott Pekinggel is, valamint kapcsolatba lépett a világ vezetőivel, és az ENSZ-ben is felvetette a Tibet helyzetére vonatkozó problémákat.
Thöndupot fiatal kora óta arra nevelték, hogy öccse tanácsadójaként szolgáljon. Tibet ügyének pozitív előmozdítására, a helyi politikai és társadalmi viszonyok reformjára irányuló egyedülálló erőfeszítéseit, amit sokszor a Dalai Láma nem hivatalos követeként végzett, a tisztelet és az ellentmondás sajátos keveréke fogadta.
Thöndup 1928-ban született tibeti földműves családban, a történelmi Amdo tartomány egyik kis falujában. 1939-ben indult el családjával Lhászába, miután a Lhamo Thöndup néven született öccsét a XIII. Dalai Láma reinkarnációjának ismerték el.
Ő volt az egyetlen fiú a családban akit nem vallási életre neveltek, már tizenéves korában külföldre küldték tanulni. a ‘40-es években és az ‘50-es évek elején sokat utazott, járt Kínában, Indiában, Tajvanon valamint az Egyesült Államokba is ellátogatott. A Kínai Népi Hadsereg Tibetbe való bevonnulásának híre is otthonától távol érte.
Thöndup már 1952-től Indiát tette otthonává. Jelentős szerepet játszott abban, hogy már korán kapcsolatba lépett az indiai és az amerikai kormánnyal, hogy támogatást kérjen Tibet számára.
Amikor a Dalai Láma 1959 márciusában indiai száműzetésbe menekült, Thöndup vállalta az elsődleges felelősséget az indiai kormánnyal való kommunikációért, beleértve Dzsaváharál Nehru miniszterelnökkel és más vezetőkkel való kapcsolattartást. Azt mondta, hogy a bátyja sikeres szökésében játszott szerepe lehetett hosszú élete legnagyobb öröksége.
Sikert az jelentett számára az is, hogy 1959-ben, 1960-ban és 1961-ben Tibet hivatalos küldöttségének tagja lehetett az ENSZ-ben. A delegáció a tibeti önrendelkezés támogatását kérte a nemzetközi testülettől. 1959-ben, 1961-ben és 1965-ben három határozatot is sikerült elfogadtatniuk. Ezek a határozatok a tibeti nép emberi- és szabadságjogait sértő gyakorlatok megszüntetésére szólítottak fel, hangsúlyozva a tibetiek az önrendelkezéshez való jogát is.
Thöndup reménye, hogy Tibet képes lesz leveti a kínai uralmat, nem vált valóra, annak ellenére, hogy a több támogató diplomáciai törekvést is maga mögött tudhatott.
Miután Kínában tanult, Thöndup kulcsszerepet játszott a kínai vezetőkkel való kapcsolattartásban, és a Dalai Láma nem hivatalos követeként többször is ellátogatott Kínába a XX. század későbbi évtizedeiben is.
1979-ben találkozott az akkori kínai vezetővel, Teng Hsziao-pinggel, az enyhülés reményében. A látogatás során Teng azt mondta Thöndupnak: „A függetlenség kivételével mindenről lehet tárgyalni. Minden megvitatható”.
A találkozó nyomán a Dalai Láma hivatalos küldöttei és a kínai vezetés között tárgyalások sorozata kezdődött, amelyek csak 2010-ben szakadtak meg.
A Dalai Láma testvéreként betöltött pozícióján túl magas tisztségeket töltött be a száműzetésben lévő tibeti kormányban is. 1991-ben miniszterelnökként, 1993 és 1996 között pedig biztonsági miniszterként szolgált.
Az életéről szóló beszámoló – A kalimpongi tésztakészítő (The Noodle Maker of Kalimpong) című könyv, amelyet Anne Thurstonnal közösen írt és 2015-ben jelent meg – mégis legmélyebben a legellentmondásosabb szerepére reflektál. Thöndup ugyanis 1956 és 1974 között a tibeti ellenállók felfegyverzésére és kiképzésére irányuló, az Egyesült Államok által támogatott titkos kampány központi figurájaként tevékenykedett.
A tibeti ellenállás “főépítésze”
Amikor a Népi Felszabadító Hadsereg 1949-ben megszállta Tibetet, Thöndup épp Tajvanon tartózkodott. Mivel nem tudott hazatérni, az Egyesült Államokba utazott, ahová az egyik idősebb testvére, Thubten Dzsigme Norbu már korábban elment. Ott mutatták be neki a CIA, az amerikai hírszerző ügynökség embereit, akikkel kiépítette a kapcsolatait.
Thöndup szerint azonban csak 1956-ban, amikor már újra Indiában élt, és háttérforrásként jelentett a Tibetben zajló eseményekről. Csak ekkor kereste meg újra a CIA konkrét tervekkel, hogy segítsen a tibetiek kiképzésében, a kínaiakkal való fegyveres szembeszállás érdekében.
„A CIA készen állt arra, hogy a szabadságharcosok egy részét rádiósnak és gerillaharcosnak képezze ki” – írta a könyvében. „John Hoskins amerikai admirális azt akarta, hogy mutassak be neki néhány tibeti harcost. Örömmel tettem eleget a kérésnek”.
Őszentsége, a Dalai Láma, a béke embereként a fegyveres ellenállást nem támogathatta, de Thöndup igen. 1957-től kezdve segített toborozni harcosokat, akiket a következő években amerikai kiképzőtáborokba küldtek. Végül mintegy 200 harcost képeztek ki Camp Hale-ben, egy titkos coloradói helyszínen.
E harcosok közül sokakat később Tibetbe dobtak le ejtőernyővel a levegőből, hogy rádiókapcsolatot létesítsenek Langley-vel, a CIA központjával. Ez tette később lehetővé a Dalai Láma számára, hogy Tibetből való száműzetésbe menekülése után időben menedékjogot kapjon.
Bár Thöndup egyike volt a tibeti és az amerikai kormányok közötti közvetítőknek, a Dalai Láma testvéreként betöltött státusza azt jelentette, hogy „az amerikai kormány szemében Gyalo nem csak egy közvetítő volt, hanem a tibeti ellenállás fő tervezője” – mondta Carole McGranahan antropológus, aki több tanulmányt is írt a tibeti ellenállásról.
Későbbi éveiben azonban úgy tűnt, megbánta, hogy megbízott az amerikaiakban, akik 1974-re felhagytak a képzési programmal a Peking és Washington közötti kapcsolatok enyhülése közepette a Nixon-korszakban.
Az Egyesült Államok és más kormányok hozzáállásával kapcsolatos kritikái később jelentős vitát váltottak ki Thöndup körül a tibeti közösségen belül.
Ennek ellenére Thöndup, egyik talán utolsó, 2024 novemberében az RFA-nak adott médiainterjújában reményének adott hangot: „Remélem, hogy a tibetiek egységben és harmóniában dolgoznak majd együtt, és az egész világgal megismertetik Tibet kultúráját, Tibet helyzetét, és anélkül, hogy elveszítenék a kedvüket, továbbra is megtalálják a nehézségekkel való megbirkózás eszközeit. Ezért kérek mindenkit, dolgozzon keményen”.
Forrás – Radio Free Asia
A BuddhaFM A Tan Kapuja Buddhista Egyház által fenntartott online rádió. A rádió minden buddhista irányzat és az összes buddhista közösség számára nyitott, melynek tanítása és beszéde a BuddhaFM küldetés nyilatkozatával összhangban szólal meg.
Buddha FM – Adásban a Tan!
Kövessenek minket Facebook Spotify oldalunkon és Youtube csatornánkon.
Hírszerkesztő: Fenyvesi Róbert
A Tan Kapuja Buddhista Egyház idén is megrendezi a Buddha születése, megvilágosodása és parinirvánába távozásának ünnepét. Az idei évben a legnagyobb buddhista ünnepet, a májusi
Programajánló beszélgetés Gódorné Hazenauer Zitával, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum könyvtáros munkatársával és japánkert szakértőjével. Riporter: Udvardi Márton (2025) A Hopp Múzeum nagy múltra
Programajánló beszélgetés Mészáros Ágnessel, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum kulturális menedzserével, a múzeum májusi programjairól. Riporter: Udvardi Márton (2025) A múzeum májusi eseményei A
