Egy ritka, és kulturális szemponból is igen értékes relikvia, a koreai Korjo-dinasztia (918-1392) uralkodása alatt élt szerzetesek maradványai, és azok ereklyetartója tér vissza hazájukba több mint nyolc évtizedes amerikai tartózkodás után.
A Koreai Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nemrég bejelentette, hogy a bostoni Szépművészeti Múzeum (Museum of Fine Arts, Boston), ami az Egyesült Államok három nagy művészeti múzeumainak egyike, beleegyezett, hogy a gyűjteményében lévő maradványokat a koreai buddhizmus legnagyobb iskolájának, a csogje-rendnek adományozza.
A két fél megállapodott abban, hogy a bostoni múzeum meghatátozatlan időre, kölcsönbe visszaszolgáltatja a saríra-ereklyetartókat állagmegóvás mellett nyilvános kiállítások céljára. A február 5-én létrejött megállapodás szerint az adományt a múzeum leszállítja a Buddha születésnapja előtt, ami idén május 15-ére esik a koreai hagyomány szerint.
A koreai “handzsiboncseo” kifejezést szem előtt tartva, amelynek a jelentése “a jogos helyére való visszatérés”, a legnagyobb tisztelettel fogjuk az ereklyéket kezelni, mondta a csogje-rend képviselője a legutóbbi tárgyalásokon.
A tisztviselők elmondták, hogy a megállapodás részleteiről, a kölcsön időtartamáról és a jogi módszereiről a későbbi tárgyalások eredményének megfelelően döntenek majd. A koreai ereklyék visszaszolgáltatásáról szóló tárgyalások immár 15 éve folynak. A jelenlegi kölcsönszerződés és az ereklyék hazaszállítása komoly eredmény ugyan, de a sarírák végleges visszaszerzése továbbra is megoldatlan kérdés Korea számára.
A saríra egy buddhista kifejezés, ami a szerzetesek hamvasztása után visszamaradt ereklyéket, általában gyöngy-szerű képződményeket jelenti. Míg a sarírák, a testi maradványok nagy vallási jelentőséggel bírnak, addig az ereklyetartóknak a művészettörténeti értékük jelentős. Ezeket a többnyire sztúpa formájú tárolóedényeket a korszak legjobb kézművesei készítették és híven tükrözik a kor stílusait.
A jelentések szerint a bostoni múzeum azonban a folyamatos tárgyalások ellenére is visszutasító álláspontot képvisel az ereklyetartók végleges visszaadását illetően, mivel szerintük nincs bizonyíték arra, hogy illegálisan szerezték volna meg azokat.
Az ezüstözött lámaista, pagoda formályú saríra ereklyetartó feltehetően a XIV. századból származik és a korjo buddhista művészet remekének számít.
A relikvia a hagyomány szerint a történelmi Buddha maradványainak egy részét is tartalmazza, két koreai szerzetes, a tiszteletreméltó Csikung és a tiszteletreméltó Naong ereklyéi mellett. Mindketten jelentős és ünnepelt alakjai a koreai buddhizmus történetének.
Az Örökségvédelmi Hivatal úgy véli, hogy a saríratartó edényt az utóbbi szerzetes halála után készítették a Korjo-dinasztia utolsó éveiben. A saríra utazása a japán megszállás alatti időszak (1910-1945) alatt kezdődhetett, amikor illegálisan kivitték az országból. A bostoni múzeum állítása szerint 1939-ben vásárolta az ereklyetartót egy kereskedőtől. A koreai hivatal úgy véli, hogy az ereklye eredeti otthona a Szöultól északra található Jangdzsu városban lévő Hoemsza templom lehetett.
A Koreai Kulturális Örökségvédelmi Hivatal vezetője, Choi Eung-chon azonban az eddigi eredményeket is jelentősnek tartja. Mint mondta: “Noha kölcsönbe, de majd egy évszázad után mégiscsak hazakerülnek és feltárhatják a szépségüket a közönségnek, ez rendkívüli jelentőségű.”
Forrás – The Korea Times
Kiemelt kép – Museum of Fine Arts, Boston
A BuddhaFM A Tan Kapuja Buddhista Egyház által fenntartott online rádió. A rádió minden buddhista irányzat és az összes buddhista közösség számára nyitott, melynek tanítása és beszéde a BuddhaFM küldetés nyilatkozatával összhangban szólal meg.
BuddhaFM – Adásban a Tan!
Kövessenek minket Facebook Spotify oldalunkon és Youtube csatornánkon.
Hírszerkesztő: Fenyvesi Róbert
Malik Tóth István jógaoktató, számos spirituális könyv fordítója. Ebben a riportban Dzogcsen Pönlop Rinpocse: Halált meghaladó tudat c. könyvéről beszélgettünk vele. Idézet a könyvből: „A
„Gimnáziumban nagyon szerettem a kosárlabdát. …az ugrólábon – ami ugye elég komoly megterhelés alatt van, -volt egy véna, amiről azt hittem, hogy visszér probléma. Mit
A bhutáni származású vadzsrajána mester, tulku, vándortanító, író, fotográfus, és filmkészítő, Dzongszár Dzsamjang Khjence által létrehozott alapítvány, a Khyentse Foundation Facebook bejegyzésében tette elérhetővé egy
