1989-ben a Pancsen Láma, Tibet második számú vallási vezetője gyanús körülmények között hunyt el. Sokan azon a véleményen voltak és vannak, hogy a kínai kormány áll a haláleset mögött. A feltételezéseknek súlyt ad a tény, hogy amikor 1995-ben a Dalai Láma bejelentette, hogy a hatéves Gedhun Csökji Nyima személyében megtalálta a Pancsen Láma reinkarnációját, a fiú 3 nappal később eltűnt.
A kínai hatóságok nem csináltak titkot abból, hogy ők tartják fogva a Pancsen Láma cím jogos örökösét: 2000-ben Robin Cook brit külügyi államtitkár egy bizottsági meghallgatáson azt mondta: „Mindig, amikor Gedhun Csökji Nyimáról kérdezzük a kínaiakat, biztosítanak afelől, hogy jól van és a szülei nem szeretnék őt kitenni a közfigyelemnek. Két fényképet is mutattak, melyek állítólag őt ábrázolják az otthonában, de nem adnak lehetőséget nekünk arra, hogy ezen képek valódiságát igazolhassuk.”
A fiatal Pancsen Lámáról egyetlen kép van, amiről tudni, hogy eredeti: ez akkor készült, amikor megtalálták és felismerték reinkarnációként, tehát 1995-ben. Most digitális technikával készült róla egy portré, mely azt mutatja, hogy nézhet ki napjainkban, nem sokkal 30. születésnapja után.
A Pancsen Láma szerepe hasonló a Dalai Lámáéhoz a tibeti buddhizmusban. Míg a Dalai Láma Avalókitésvara, az együttérzés buddhájának reinkarnációja, addig a Pancsen Láma Amitábha, a határtalan fény buddhájának földi megtestesülése. A hagyományban az egyik a másik mentora és a reinkarnációk során igazolják egymás személyazonosságát. A Pancsen Láma tehát az, aki majd a Dalai Láma új testet öltését megtalálja.
A Dalai Láma egy 2011-es interjúban így írta le a helyzetet: „[A kínaiak] azt mondják, megvárják, míg meghalok, aztán ők majd kiválasztják a nekik kedvező 15. Dalai Lámát.”
A képlet azonban nem ilyen egyszerű. Egyrészt a Pancsen Láma, mégha valóban fontos szerepet tölt is be a reinkarnáció azonosításában, nem az egyetlen döntéshozó a folyamatban. Másfelől a Dalai Láma egyre gyakrabban tesz kijelentéseket az újraszületésével kapcsolatban, többek között azt, hogy Indiában fog megszületni, ahol a tibeti menekültek, köztük ő is már 60 éve élnek. Azt is felvetette, hogy véget vet a Dalai Láma hagyományvonalának, mert talán már nem szolgálja kellőképp a tibeti buddhizmust.
A most közölt portréval az a célja az International Tibet Networknek, hogy egy világméretű kampány keretében eljuttassák a lehető legtöbb embernek. Ha valaki esetleg felismerné, azzal megnyílna az út az azonosítása, és ideális esetben a kiszabadítása előtt.
Malik Tóth István jógaoktató, számos spirituális könyv fordítója. Ebben a riportban Dzogcsen Pönlop Rinpocse: Halált meghaladó tudat c. könyvéről beszélgettünk vele. Idézet a könyvből: „A
„Gimnáziumban nagyon szerettem a kosárlabdát. …az ugrólábon – ami ugye elég komoly megterhelés alatt van, -volt egy véna, amiről azt hittem, hogy visszér probléma. Mit
A bhutáni származású vadzsrajána mester, tulku, vándortanító, író, fotográfus, és filmkészítő, Dzongszár Dzsamjang Khjence által létrehozott alapítvány, a Khyentse Foundation Facebook bejegyzésében tette elérhetővé egy
