A Vatikán bejelentése szerint Ferenc pápa augusztus 31. és szeptember 4. között látogatást tesz a buddhista többségű Mongóliába. A látogatás céljai között szerepel Ferenc pápának az a törekvése is, hogy tovább mélyítse a katolikus egyház és a buddhisták közötti kapcsolatokat.
A pápa péntek reggel meg is érkezett Ulánbátorba, a Dzsingisz kán repülőtérre, ahová a kínai légteret is igénybevéve utazott. A vatikáni protokoll szerint a pápa üdvözletét küldi azon országok a népeinek, amelyek légtere felett átrepül. Így történt ez ebben az esetben is, a pápa “jókívánságait küldte excellenciájának (Hszi Csi-Ping) és a kínai népnek. Biztosítva, hogy a nemzet jólétéért imádkozom, mindannyiótokra az egység és a béke áldását kérem.”
Mongóliában él a világ egyik legújabb és legkisebb létszámú katolikus közössége. A pápa látogatásával is biztosítani kívánta ezt a mintegy 1500 fős gyülekezetet a támogatásáról. Mongóliába a katolicizmus 1992-ben érkezett meg, amikor a szovjet blokktól elszakadva új alkotmányt fogadott el az ország, amiben vallásszabadságot hirdetett. Ekkor érkeztek meg Mongóliába az első misszionáriusok is. Még ugyanebben az évben Mongólia felvette a hivatalos kapcsolatot a Vatikánnal.
A látogatásra egy évvel az után kerül sor, hogy 2022-ben Giorgio Marengo ulánbátori püspök meglátogatta a pápát, épp a mongóliai misszió 30. évfordulója alkalmából.
Az egyik misszionárius, Lieve Stragier nővér szerint, aki már több mint 15 éve él Mongóliában: “a buddhistákkal nagyon jó a kapcsolatunk”. A nővér kifejezte abbéli meggyőződését, hogy a pápai látogatás erősítheti a buddhistákkal való kapcsolatot azzal, hogy világosan megkülönbözteti a katolikusokat a Mongóliában tevékenykedő, gyakran kicsit “erőszakosabb” protestáns vagy evangélikus misszóktól.
A pápai látogatás része lesz egy szeptember 3-án tartandó vallásközi találkozó, ahol mongol buddhista vezetőkkel is találkozni fog. A pápa tavaly már találkozott mongol buddhistákkal, akkor ő volt a vendéglátó a Vatikánban. Az akkori alkalommal kifejtette, hogy Buddhára és Jézusra egyaránt úgy tekint, mint béketeremtőkre és az erőszakmentesség előmozdítóira.
“Egy konfliktusoktól és háborúktól sújtott világban, a tanításaik iránt mélyen elkötelezett vallási vezetőkként, kötelességünk az, hogy az erőszakról való lemondás és a béke kultúrájának a megteremtésére irányuló szándékot ébresszük fel az emberiségben.” – jelentette ki Ferenc pápa a tavalyi találkozón.
A mongóliai látogatás egy sorozat része, aminek keretében a pápa erőfeszítéseket tesz arra, hogy hidakat építsen a buddhistákkal világszerte. Ferenc pápa ezzel elődje, II. János Pál nyomdokaiba lép, aki már a nyolcvanas években megkezdte a kapcsolatépítést a buddhistákkal. Ennek szellemében Ferenc pápa járt már Japánban, Mianmárban, Dél-Koreában, Srí Lankán és Thaiföldön, olyan országokban, amelyek történelmileg gazdag buddhista hagyománnyal rendelkeznek és viszonylag kisszámú katolikussal bírnak.
A mongóliai látogatás viszont az első olyan, aminek alkalmából olyan országot látogat meg a pápa, ahol a buddhizmusnak a vadzsrajána irányzatát gyakorolják. A látogatás abból a szempontból is fontos, mert a Vatikán és a XIV. Dalai Láma kapcsolatai nem felhőtlenek. 2007-ben még XVI. Benedek pápa mondott le egy találkozást a tibeti buddhista vezetővel, 2014-ben pedig a jelenlegi Ferenc pápa döntött úgy, hogy nem találkozik a Dalai Lámával a római békecsúcson, ahol mindketten részt vettek.
Ezek a lépések késztették a Dalai Láma szellemi vezetése alatt álló mongóliai gelug kolostort, a Gandant arra, hogy kerüljék a kapcsolatot a mongóliai katolikus egyházzal.
Huaiyu Chen, az Arizonai Állami Egyetem vallástudományi professzora ezt írta a látogatásról: “Amikor a pápa erre az összetett vallási terepre látogat, akkor az vallási és geopolitikai szempontból is fontos lesz: 2023. júniusában a pápa békeküldötte, a nemzetközi béketeremtő törekvések keretén belül járt már Oroszországban. De még soha egyetlen pápa sem látogatott el a másik közeli szomszédba, Kínába, amely nem is tart fenn diplomáciai kapcsolatokat a Vatikánnal.”
A ma 3,4 milliós Mongólia lakosai közül 51,7%-a vallja magát buddhistának, míg 40,6% százalék egyáltalán nem vallásos. A lakosság fennmaradó részének 3,2%-a muzulmán, 2,5%-a sámánista és 1,3%-a keresztény.
Forrás – Buddhistdoor
Kiemelt kép – National Katholic Reporter
A buddhista-katolikus kapcsolatokról korábbi cikkeink:
Tajvani szerzetesek küldöttsége a Vatikánban
A Vatikán üdözlete Vészák alkalmából
Ferenc pápa thaiföldi buddhista szerzetesekel találkozott
Thaiföldi szerzetesek újra a Vatikánban
Ferenc pápa Thaiföldön, avagy katolikusok és buddhisták testvérisége
A Dalai Láma részvétnyilvánítása Benedek pápa halála alkalmából
A BuddhaFM A Tan Kapuja Buddhista Egyház által fenntartott online rádió. A rádió minden buddhista irányzat és az összes buddhista közösség számára nyitott, melynek tanítása és beszéde a BuddhaFM küldetés nyilatkozatával összhangban szólal meg.
BuddhaFM – Adásban a Tan!
Kövessenek minket Facebook Spotify oldalunkon és Youtube csatornánkon.
Hírszerkesztő: Fenyvesi Róbert
„A Buddha tanítása nem egy felfedezett igazság, nem egy megállapított igazság, hanem egy átélt igazság. És az átélést azt részint nem lehet fogalmilag meghatározni, pont
2024. november végén egy rövid, három napos kvanum zen elvonulás volt Etyeken, amelyet a tiszteletreméltó Arne Schaefer dharma mester vezetett, aki Berlinből érkezett, hogy tanítást
Az egységes ellenállás ritka megnyilvánulásaként a nepáli kormányszervek a jelentések szerint összefogtak, hogy megakadályozzák a Kína által kinevezett Pancsen Láma, Gyalcen Norbu beutazását. Norbut széles
