A Vatikán bejelentése szerint Ferenc pápa augusztus 31. és szeptember 4. között látogatást tesz a buddhista többségű Mongóliába. A látogatás céljai között szerepel Ferenc pápának az a törekvése is, hogy tovább mélyítse a katolikus egyház és a buddhisták közötti kapcsolatokat.
A pápa péntek reggel meg is érkezett Ulánbátorba, a Dzsingisz kán repülőtérre, ahová a kínai légteret is igénybevéve utazott. A vatikáni protokoll szerint a pápa üdvözletét küldi azon országok a népeinek, amelyek légtere felett átrepül. Így történt ez ebben az esetben is, a pápa “jókívánságait küldte excellenciájának (Hszi Csi-Ping) és a kínai népnek. Biztosítva, hogy a nemzet jólétéért imádkozom, mindannyiótokra az egység és a béke áldását kérem.”
Mongóliában él a világ egyik legújabb és legkisebb létszámú katolikus közössége. A pápa látogatásával is biztosítani kívánta ezt a mintegy 1500 fős gyülekezetet a támogatásáról. Mongóliába a katolicizmus 1992-ben érkezett meg, amikor a szovjet blokktól elszakadva új alkotmányt fogadott el az ország, amiben vallásszabadságot hirdetett. Ekkor érkeztek meg Mongóliába az első misszionáriusok is. Még ugyanebben az évben Mongólia felvette a hivatalos kapcsolatot a Vatikánnal.
A látogatásra egy évvel az után kerül sor, hogy 2022-ben Giorgio Marengo ulánbátori püspök meglátogatta a pápát, épp a mongóliai misszió 30. évfordulója alkalmából.
Az egyik misszionárius, Lieve Stragier nővér szerint, aki már több mint 15 éve él Mongóliában: “a buddhistákkal nagyon jó a kapcsolatunk”. A nővér kifejezte abbéli meggyőződését, hogy a pápai látogatás erősítheti a buddhistákkal való kapcsolatot azzal, hogy világosan megkülönbözteti a katolikusokat a Mongóliában tevékenykedő, gyakran kicsit “erőszakosabb” protestáns vagy evangélikus misszóktól.
A pápai látogatás része lesz egy szeptember 3-án tartandó vallásközi találkozó, ahol mongol buddhista vezetőkkel is találkozni fog. A pápa tavaly már találkozott mongol buddhistákkal, akkor ő volt a vendéglátó a Vatikánban. Az akkori alkalommal kifejtette, hogy Buddhára és Jézusra egyaránt úgy tekint, mint béketeremtőkre és az erőszakmentesség előmozdítóira.
“Egy konfliktusoktól és háborúktól sújtott világban, a tanításaik iránt mélyen elkötelezett vallási vezetőkként, kötelességünk az, hogy az erőszakról való lemondás és a béke kultúrájának a megteremtésére irányuló szándékot ébresszük fel az emberiségben.” – jelentette ki Ferenc pápa a tavalyi találkozón.
A mongóliai látogatás egy sorozat része, aminek keretében a pápa erőfeszítéseket tesz arra, hogy hidakat építsen a buddhistákkal világszerte. Ferenc pápa ezzel elődje, II. János Pál nyomdokaiba lép, aki már a nyolcvanas években megkezdte a kapcsolatépítést a buddhistákkal. Ennek szellemében Ferenc pápa járt már Japánban, Mianmárban, Dél-Koreában, Srí Lankán és Thaiföldön, olyan országokban, amelyek történelmileg gazdag buddhista hagyománnyal rendelkeznek és viszonylag kisszámú katolikussal bírnak.
A mongóliai látogatás viszont az első olyan, aminek alkalmából olyan országot látogat meg a pápa, ahol a buddhizmusnak a vadzsrajána irányzatát gyakorolják. A látogatás abból a szempontból is fontos, mert a Vatikán és a XIV. Dalai Láma kapcsolatai nem felhőtlenek. 2007-ben még XVI. Benedek pápa mondott le egy találkozást a tibeti buddhista vezetővel, 2014-ben pedig a jelenlegi Ferenc pápa döntött úgy, hogy nem találkozik a Dalai Lámával a római békecsúcson, ahol mindketten részt vettek.
Ezek a lépések késztették a Dalai Láma szellemi vezetése alatt álló mongóliai gelug kolostort, a Gandant arra, hogy kerüljék a kapcsolatot a mongóliai katolikus egyházzal.
Huaiyu Chen, az Arizonai Állami Egyetem vallástudományi professzora ezt írta a látogatásról: “Amikor a pápa erre az összetett vallási terepre látogat, akkor az vallási és geopolitikai szempontból is fontos lesz: 2023. júniusában a pápa békeküldötte, a nemzetközi béketeremtő törekvések keretén belül járt már Oroszországban. De még soha egyetlen pápa sem látogatott el a másik közeli szomszédba, Kínába, amely nem is tart fenn diplomáciai kapcsolatokat a Vatikánnal.”
A ma 3,4 milliós Mongólia lakosai közül 51,7%-a vallja magát buddhistának, míg 40,6% százalék egyáltalán nem vallásos. A lakosság fennmaradó részének 3,2%-a muzulmán, 2,5%-a sámánista és 1,3%-a keresztény.
Forrás – Buddhistdoor
Kiemelt kép – National Katholic Reporter
A buddhista-katolikus kapcsolatokról korábbi cikkeink:
Tajvani szerzetesek küldöttsége a Vatikánban
A Vatikán üdözlete Vészák alkalmából
Ferenc pápa thaiföldi buddhista szerzetesekel találkozott
Thaiföldi szerzetesek újra a Vatikánban
Ferenc pápa Thaiföldön, avagy katolikusok és buddhisták testvérisége
A Dalai Láma részvétnyilvánítása Benedek pápa halála alkalmából
A BuddhaFM A Tan Kapuja Buddhista Egyház által fenntartott online rádió. A rádió minden buddhista irányzat és az összes buddhista közösség számára nyitott, melynek tanítása és beszéde a BuddhaFM küldetés nyilatkozatával összhangban szólal meg.
BuddhaFM – Adásban a Tan!
Kövessenek minket Facebook Spotify oldalunkon és Youtube csatornánkon.
Hírszerkesztő: Fenyvesi Róbert
Dobosy Antal zen mester életútját bemutató sorozatunk ötödik részében A Tan Kapuja Zen Közösségről beszélgetünk. Az interjú során kiderül, hogyan tehetjük értelmesebbé és gazdagabbá az
Köszönjük, ha a BuddhaFM rádió működését támogatja azzal, hogy az 1%-os adófelajánláskor fenntartó egyházunkat A Tan Kapuja Buddhista Egyházat jelöli meg. A Tan Kapuja Buddhista
Március 28-án, pénteken egy 7.7-es erősségű földrengés rázta meg Mianmart. Az epicentrumban Szagaing városa volt, de a környező országokban, Thaiföldön, Bangladesben, Indiában, Laoszban is érezhető
