Megemlékezésre és a rasszista gyűlölet elleni gyógyítószertartásra gyűltek össze a los angelesi Little Tokyo városrészben található Higasi Hógandzsi templomban az amerikai buddhista iskolák és irányzatok képviselői.
A szertartáson jelen voltak a japán amerikaiak Little Tokyoból, kínaiak és tajvaniak a San Gabriel-völgyből, vietnámiak Wesminsterből, koreaiak Los Angelesből és Garden Groveból, tibetiek Long Beachről, thaiföldiek Hollywoodból és Yucca-völgyből, kambodzsaiak Santa Anaból és sri lankaiak Mid-Cityből. Összességében a buddhizmus összes nagy irányzatának a hívei képviseltették magukat az eseményen, május 6-án.
Jason Armond / Los Angeles Times
Duncan „Rjuken” Williams szótó zen pap és a USC School of Religion elnöke szerint ez a sokszínű összejövetel ilyen erős üzenettel nem is jöhetett volna létre máshol, mint a bolygó vallásilag leginkább sokrétű régiójában, Kaliforniában, ahol a buddhizmus mind a két tucat iskolája jelen van.
Jason Armond / Los Angeles Times
„Egyetlen más országban sem volt jelen soha az évszázadok során egy helyen egyszerre ennyi.” – mondta Williams, „csak Los Angelesben, ahol mindenki itt van, az összes különböző irányzat, hagyományvonal és iskola.”
A szertartás ötlete Williamstól, a San Jose Egyetem professzorától Funie Hsutól és a buddhista író Csenhszing Hantól ered és a márciusi nyolc halálos áldozatot követelő atlantai tömeglövöldözés áldozataira kívántak emlékezni vele. A lövöldözés az ázsiai amerikaiak elleni tömeges gyűlölethullámot keltett, amit a koronavírus járvány tovább tetézett.
A szertartásnak otthont adó Hógandzsi templom is vandál gyújtogatás célpontja lett, mint ahogy hat vietnámi templom is Little Saigonban tavaly novemberben.
Jason Armond / Los Angeles Times
„Úgy voltam vele, hogy tennünk kell valamit, ami megindítja az emberek szívét és meggyógyítja őket, mert úgy éreztem mindenki erre vágyik” – mondta Williams.
A szertartást azonban nem csak az atlantai tragédiára irányuló válasznak szánta, hanem az évszázadok alatt felgyűlt etnikai alapú sérelmek gyógyítására is. Hsu és Han a megnyitóbeszédében emlékeztetett arra, hogy maga a little tokyoi templom is olyan területre épült, ami annak idején a bennszülött indiánoké volt és erőszakos gyarmatosítással vették el tőlük. Továbbá emlékeztetett a 19. századi a kínai emigránsok elleni brutális rasszizmusra, valamint a japán amerikaiak kényszerkitelepítéseire és bebörtönzéseire a második világháború alatt és a délkelet-ázsiaiak elleni gyűlöletre a hetvenes években a vietnámi háború idején.
“Vállalnunk kell, hogy teljesen természetes, hogy haragot érzünk, hogy vissza akarunk vágni az ilyen gyűlölet ellen”, mondta Williams. A buddhizmus azonban egy más, ezzel szöges ellentétben álló ösvény követését hirdeti a valódi helyreállítás és gyógyulás érdekében.
“Ahol tudatlanság van, ott bölcsességre van szükség. Ahol önzés, ott nagylelkűségre. És ahol gyűlölet van, ott szerető kedvességre van a legnagyobb szükség” – mondta.
Larry Ward, egy fekete dharma tanító a Lotus Instituteból, aki a híres vietnámi zen mester Thich Nhat Hanh vonalát képviseli elítélte a “mérgező brutalitás, a tiszteletlenség és az érzelmi bántalmazás fizikailag és kulturális szokásokban megnyilvánuló aljas támadásait” a színesbőrűek ellen évszázadokon keresztül. Noha fontos válaszolni a “társadalmi és strukturális felelősségre vonás” legális eszközeivel, a változás valódi reményét mégis az emberek rasszokon, nyelveken és nemzeti határokon átívelő mélyebb kapcsolatai jelentik.
„Ha elegen leszünk képesek kigyógyulni és megérinteni a rokonságunk e forrását, akkor talán tényleg képesek leszünk elérni azt az áttörést, amelyért mindannyian imádkozunk.” – mondta Ward.
A kilencven perces szertartást élőben közvetítették az interneten, így több mint 350 közösség követhette Egyesült Államok szerte, de még a távoli Németországban is figyelemmel kísérték.
Elhelyezésre került hat emléktáblácska is a hat áldozat nevével, míg egy hetediket azoknak ajánlottak fel, akik „rasszista és vallási indíttatású erőszak következtében vesztették életüket.” Ez utóbbit helyezték az oltár közepére, gyertyát és füstölőt gyújtva előtte.
Jason Armond / Los Angeles Times
Egy másik szertartásos felajánlási tárgy egy kerámia lótuszvirág volt, aminek a szirmaiba szándékosan repedések voltak elhelyezve. A keleti hagyományokban a mocsárból kiemelkedő lótuszvirág a tisztaságot és a megvilágosodást szimbolizálja. A szirmokon lévő repedéseket rituálisan arannyal, a Japánban ismert kincugi technikával „gyógyítják” be a papok, ezzel a világ gyógyulását szimbolizálva.
A szertartás végeztével a résztvevők egy hosszú fehér fonalat fogtak meg közösen és a vállukon átvetve távoztak együtt a templomból.
„Nem egyedül szenvedünk és nem is egyedül gyógyulunk meg” – mondta Hsu, „csak közösen, egyesülve leszünk igazán képesek támogatni egymás szabadságát.”
Hírszerkesztő: Fenyvesi Róbert
Beszélgetésünkből kiderül, hogyan ünnepli Cser Zoltán a karácsonyt, szó esik a legfontosabb kérdésről, azaz hogy tudunk-e a szeretteinknek időt, energiát, teret adni, de arról is,
„A Buddha tanítása nem egy felfedezett igazság, nem egy megállapított igazság, hanem egy átélt igazság. És az átélést azt részint nem lehet fogalmilag meghatározni, pont
Minden decemberben megkérjük Karsai Gábort, a TKBF rektorát, hogy meséljen A Tan Kapuja Buddhista Főiskola évéről. Fogadják szeretettel az ez évi beszámolót. Riporter: Horváth M.
