Kína azt tervezi, hogy lebontatja Tibet legrégebbi vallási települését

A kínai hatóságok bejelentették, hogy a világhíres Serthar Larung Gar Buddhista intézetben több ezer kolostori épületet lerombolnak, és elűzik onnan a szerzeteseket, apácákat és világi gyakorlókat. Az intézet a Tibeti Autonóm Tartomány területén található és a róla készült képek a közelmúltban is bejárták az internetet.

Egy nyolc pontból álló dokumentum, amely a kínai hatóságoktól származik, lépésről lépésre leírja, hogyan történjen a bontás és a kiürítés. A döntést azzal indokolják, hogy a lakók száma meghaladja a kormány által előírt 5000-es létszámot, és könnyebbé tegye Larung Gar irányítását.  2001-ben már történt egy hasonló akció, akkor is számos épületet leromboltak és sokakat kitelepítettek. Volt, aki belehalt a megrázkódtatásba, de öngyilkosság is előfordult, előfordultak mentális megbetegedések is. Khenpo Jigme Phuntsok, a Larung Gar Buddhista Intézet karizmatikus alapítója később titokzatos körülmények közt hunyt el egy kínai kormánykórházban, chengduban.

A mostani intézkedés határidejének 2017. szeptember 30-at tűzték ki. A rendelkezésben szerepel, hogy ugyanannyi épületet kell lebontani, ahány szerzetest és világi gyakorlót kitelepítenek, hogy a számok összehasonlíthatók és számontarthatók legyenek.

Első lépésként a cél, hogy megismertessék a szerzetesekkel és a világi közösséggel a Hatodik Tibet Munkafórum és a Második Nemzeti Vallási Munkakonferencia döntéseit, illetve azok hátterét, alkalmazásuk mikéntjét. Rendszeres képzéseket tartanak erről az intézményben, és nyilatkozatokat íratnak a szerzetesekkel és apácákkal arról, hogy a döntésekkel, a törvénnyel összehangban gyakorolják vallásukat.

Második pontban részletes információgyűjtés veszi kezdetét az intézményben élőkről, a szerzetesekről, világiakról, idősekről, betegekről., és pontosan kiderítik, hol és hányan élnek Larung Gar területén.

A harmadik pont azt írja elő, hogyan csökkentendő a lakosok száma. 2016-ban 2200 lakosnak kell távoznia, ezek közül 1029 világi gyakorlót elszeparálnak az intézettől. Összesen 1200 szerzetest és apácát fognak kiutasítani, ezek közül 600-nak más tartományból valónak kell lennie. 2016 végére a lakosságnak 5000 főre kell csökkennie, de ha ez nem történik meg, 2017 szeptember 30-ig folytatódnak a kitelepítések. Azt, hogy ki maradhat, a legfelsőbb hatóságok hagyják jóvá.

A negyedik pont részeltezi a bontások tervét, melyek során 1500 kolsotori szálláshelyet fognak megszüntetni idén október végéig.  Ebbe beletartoznak a 2013 óta kitelepítettek lakhelyei, és az azóta illegálisan épült szálláshelyek is.

Az ötödik pont alapján megfigyelő kamerákat fognak felállítani 2016 augusztusának végéig, hogy a látogatókat is számon tudják tartani, mozgásukat követni tudják.

A hatodik pont azt mondja ki, hogy a világi gyakorlókat az egyháziaktól el kell választani, hogy a világiak így a kormányhatóságok közvetlen irányítása és megfigyelése alá kerüljenek. Szeptember végéig falat fognak felhúzni a két közösség szálláshelyei közé, és építenek egy kormányirodát, amely a világi gyakorlókért fog felelni.

A bontási terv utolsó pontja alapján elválasztják egymástól a Larung Gar intézetet és a Larung Gar kolostort. Az ott maradó 5000 emberről egyértelműen meg kell majd állapítani, hogy melyik intézményhez tartoznak, a kolostor vagy az intézet tanulói-e. A kolostorban csak vallási témákról oktathatnak majd, az intézet pedig világi oktatást nyújthat csak, amely ugyanolyan felügyelet alá tartozik majd, mint az állami ikolák. Az elválasztást 2016 augusztus végéig tervezik megvalósítani.

A karizmatikus és népszerű tibeti buddhista mester, Khenpo Jigme Phuntsok 1980-ban alapította Larung Gart, mint irányzatoktól független buddhista oktatási központot. 1987-ben a 10. Panchen Láma megáldotta az intézetet, és ő adta neki a nevét is: Serta Larung Gar Ngarig Nangten Lobling. Larung Gar Khenpo Jigme Phuntsok vezetése alatt spirituális oázis lett több mint 8000 szerzetes, apáca és világi diák számára a 2001-es összeomlásig. Larung Gar több mint kolostori intézmény, egy olyan hagyományon alapszik, amely a 14. századig nyúlik vissza: ekkoriban „gar” –nak nevezett táborokban tanultak világi és egyházi gyakrolók karizmatikus és elismert buddhista mesterektől. Ezekben a táborokban nem tettek különbséget egyházi és vallási gyakrolók vagy nemek között. Larung Garban több ezer gyakorló tanult már a világ minden tájáról, kínai buddhsiták is, és az intézmény az évek során a tibeti buddhizmus és kultúra egyik legfontosabb letéteményese lett.

Több mint 20000 gyakorló él jelenelg Larung Garban, de ünnepélyes eseményeken a 40000 lakos sem ritka. Ezt szándékozik a terv 5000-re csökkenteni, a lakosok 75 százalékát pedig el fogják űzni otthonukból. Ez a rombolás szisztematikus kísérlet arra, hogy elválasszák a világi és egyházi gyakorlókat, és elvegyék a lámák és vezető szerzetesek hatalmát. Ezáltal a kínai hatóságok irányíthatnák Larung Gar vezetését, megfigyelhetnék a lakosok tevékenységét és lecsökkenthetnék azoknak a számát, akik más tibeti területekről jönnének ide.

A kínai alkotmány 36. paragrafusa kimondja, hogy az állampolgárok vallásszabadságot élveznek, és megtiltja, hogy bármilyen állami szerv, közszervezet vagy személy arra kényszerítsen másokat hogy higgyenek vagy ne higgyenek bármilyen vallásban, vagy hogy diszkriminálják azokat az állampolgárokat akik hisznek vagy nem hisznek bármilyen vallásban. Azaz Kína bejelentése a második nagy Larung Gar-i rombolásról ellentmond az alkotmánynak.

A Tibeti Központ az Emberi Jogokért és a Demokráciáért a nemzetközi közösséghez, köztük az ENSZ államaihoz fordul, valamint a civil csoportok és egyének segítségét kéri, hogy tegyenek olyan lépéseket, melyek nyomást gyakorolhatnak a kínai kormányra, hogy vonja vissza a bontási határozatot, és mentse meg a Larung Gar Buddhista Intézetet a további pusztítástól.

Idén májusban, a Saga Dawa (Vészakh) alkalmából Mr. Ban Ki-moon, az ENSZ általános titkára kiemelte a buddhizmus szerepét a humanitárius ügyekért való kiállásban, beleértve az emberi jogok csorbítását és erőszakos konfliktusokat.” Az emberek alapvető egyenlősége, az igazságosságra való kötelezettségünk és az élet és a környezet kölcsönös összefüggése több mint elvont koncepció, amelyről a tudósok vitatkoznak: a buddhisták és azon emberek irányelvei, akik egy jobb jövő felé kormányoznak bennünket.” – mondta.

forrás: http://www.tchrd.org/china-issues-demolition-order-on-worlds-largest-religious-town-in-tibet/

Fordította: Tari Zsuzsanna