Az indiai-kínai határvita a kasmíri Ladakhban található Galván-völgy hovatartozását illetően kezd elcsitulni. A határmenti konfliktusnak indiai részről biztosan voltak halálos áldozatai, kínai részről csak sejthető, mert adatokat nem közölnek. A szembenálló katonák között hivatalosan nem dördült el lőfegyver, de kövekkel és szöges vascsövekkel estek egymásnak. A felek, a világ két legnépesebb országa, mindkettő atomhatalom úgy néz ki most inkább tárgyalásos úton rendezik a vitájukat.
Kép forrása: India Today
Kína azonban ezek után újabb diplomáciai konfliktust teremtett, most a Bhutánnal közös határa kapcsán nyitott vitát. Bhután egy fél Magyarországnyi területű, himalájai alkotmányos monarchia India és Kína közé ékelve. Lakossága hozzávetőleg 800.000 fő, 75%-ban buddhista.
Noha valóban léteznek olyan területek, amelyek hovatartozása jelenleg is megbeszélések tárgya a két ország között (Dzsakarlung, Paszamlung és a Csumbi-völgy), Kína immár az ezidáig vitán felül történelmileg Bhutánhoz tartozó Szakteng vadrezervátumot is területi vita tárgyává tette. A nevezett körzet Bhután keleti részén terül el és a hozzá legközelebb eső határszakasz nem is kínai, hanem az indiai Arunacsál Prades. A vadrezervátum számos őshonos növény és állatfaj otthona, a néphit szerint itt él a jeti, a hegyi ember.
Furcsa módját választotta Kína a területi vita bejelentésére. A Globális Környezeti Alap (Global Environment Facility – GEF) 58. közgyűlésen jelentette be, hogy a továbbiakban megvonja az Alap támogatását, így kivonja magát a rezervátum nemzetközi finanszírozásából mivel véleményük szerint az „vitatott hovatartozású terület.” A két szomszédos országnak amúgy nincsenek hivatalos diplomáciai kapcsolatai, de a már meglévő határvitáik rendezése ügyében eddig 24-szer találkoztak indiai közvetítéssel az új-delhii kínai követségen 1986. és 2016. között.
Kép forrása: ANI
A Globális Környezeti Alap egy nemzetközi környezetvédelmi támogatási pénzalap, amelyet 1992-ben Rióban a „Föld-csúcson” hoztak létre környezetvédelmi programok finanszírozására. Az Alap számos országban, így Magyarországon is támogat projekteket. A bhutáni kormány mindezek után hivatalos levelet juttatott el a GEF-hez, amelyben határozottan szembeszáll Kínával amiért az megkérdőjelezi Bhután szuverenitását és az adott terület hovatartozását.
Az indiai politikai vezetés azonban a Peking és Thimphu közötti nézeteltérést pusztán az indiai-kínai határviták következményének látják, új frontnak immár az ország keleti részében, Arunacsál Pradesben. A GEF bizottsági elnökének összegző nyilatkozatával összhangban Aparana Szubramani a Világbank indiai, sri lankai és bhutáni hivatalos képviselője így fogalmazott a The Hindunak: „Bhután teljes mértékben visszautasítja a kínai bizottsági képviselő állításait. A Szakteng természetvédelmi terület integráns és szuverén területe Bhutánnak, és nincs értelme határvitáknak Bhután és Kína között, azzal hogy az adott területet most vitatottként állították be.”
Források: Insights on India; The Hindu; Defence News; Phayul; The Print
Hírszerkesztő: Fenyvesi Róbert
„A Buddha tanítása nem egy felfedezett igazság, nem egy megállapított igazság, hanem egy átélt igazság. És az átélést azt részint nem lehet fogalmilag meghatározni, pont
2024. november végén egy rövid, három napos kvanum zen elvonulás volt Etyeken, amelyet a tiszteletreméltó Arne Schaefer dharma mester vezetett, aki Berlinből érkezett, hogy tanítást
Az egységes ellenállás ritka megnyilvánulásaként a nepáli kormányszervek a jelentések szerint összefogtak, hogy megakadályozzák a Kína által kinevezett Pancsen Láma, Gyalcen Norbu beutazását. Norbut széles
