Közös gondolkodás a jövőnkről – Konferencia az ember és környezete egységéről

„…jobb, ha az emberek szembesülnek az egyedi életükben meglévő jelenségekkel, mert ebben van az igazi fejlődés lehetősége. Hiszen változásra alkalmasak vagyunk. Az emberi tudat változni tud” – mondta Mireisz László.

A Tihanyi Bencés Apátságban zajlott a konferencia az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága szervezésében, melyen A Tan Kapuja Buddhista Egyház elnöke, Mireisz László is részt vett. A Közös gondolkodás a jövőnkről – Konferencia az ember és környezete egységéről című tanácskozáson nemcsak az egyházak vezetői, hanem környezetvédelmi szakemberek is felszólaltak.

„Mivel a háborúk az emberek tudatában keletkeznek, az emberek tudatában kell a béke érdekében munkálkodni.” Az UNESCO alkotmányából származó idézet, mely az érkezőket a csarnokban fogadta egybecseng a buddhista tanítással. Így lehetőséget adott arra, hogy a buddhisták részéről Mireisz László bekapcsolódhasson a konferenciába.
 

A konferenciát Korzenszky Richárd OSB, a Tihanyi Bencés Apátság perjele nyitotta meg. Majd Soltész Miklós, az egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkár bevezetője következett, melyben elmondta miért is szükséges a szellemi, vallási vezetőknek, illetve a vallásos embereknek ezen a témán gondolkodni.

Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke a katolikus egyház véleményét ismertette a kérdéssel kapcsolatban, mely még többször visszaköszönt különböző egyházi vezetők előadásában. Beszéde arról szólt, hogy a vallásos embereknek újra kell formálniuk a világi folyamatokkal kapcsolatos gondolataikat.

Szabó István, püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke kapcsolódott a témához. Beszédében, mely arról szólt, hogy mit tehetnek az egyházak az ember és környezete egységének megvalósulásáért, mély elköteleződésről tett tanúbizonyságot.

Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke beszélt a téma fontosságáról. Hangsúlyozta, „Mi vagyunk az első nemzedék, mely felszámolhatja a szegénységet, és az utolsó, mely még megmentheti a Földet.”

Hegyi László egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár vezette a délelőtti plenáris beszélgetéseket, melyek során nagyon érdekes előadások hangzottak el.

A konferencia bevezető előadását Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának vezetője tartotta. Többek között felhívta a figyelmet az óriási méreteket öltő városiasodás veszélyeire.

A katolikus egyház részéről Székely János püspök, az MKPK Caritas in Veritate Bizottságának elnöke mondott tartalmas beszédet.

Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának tárcavezetője a gazdasági növekedés, az emberi erőforrás állapota és a fenntarthatóság összefüggéseit hangsúlyozta.
 

A magyarországi kisegyházak válaszáról szóló panelbeszélgetés moderátora Papp János a Magyarországi Baptista Egyház elnöke volt. Részt vett Hetesi Zsolt, a Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoportjának vezetője, Dr. Szent-Iványi Ilona s.k. lelkész, a Pestszentlőrinci Unitárius Egyházközség részéről. A Magyarországi Muszlimok Egyháza (MME) részéről Sulok Zoltán volt jelen. A buddhisták képviseletében A Tan Kapuja Buddhista Egyház elnöke, Mireisz László vett részt a konferencián.

Élt az alkalommal, hogy a buddhista gondolkodásmódot megismertesse, melyben az egyes ember a saját lelkiállapotáról a környezet által küldött jelzések alapján gondolkodik. Eszerint, ha látjuk, hogy körülöttünk rendetlenség van, akkor először is magunkban kell rendet rakni. Beszélt még a Bruttó Nemzeti Boldogság (BNB) indexről, melyet az ENSZ a Bhutániak kezdeményezésére már elfogadott társadalmi mérőrendszerként, de bevett fogalom ez például a Japánoknál is. A BNB alkalmas arra, hogy az ember környezetével való viszonyáról pontos képet kaphassunk. A buddhisták felkarolják ezt az emberi boldogságot mérő rendszert a GDP helyett, hogy Európában is követőkre találjon és az európai vezetőket ez alapján lehessen befolyásolni, hogy mit kell változtatni ahhoz, hogy az emberek és környezetük viszonyában fejlődés, jó irányba való változás következzen be. A BNB index azért is nagyon fontos, mert szembesíti az embert a felmérés során azzal, hogy hogyan is éli az életét. A BNB kilenc csoportban harminchárom indikátort mér, például oktatás, egészség, városi lét problémái, kormányzás, szabadság, időbeosztás, kulturális diverzitás, spiritualitás, elégedettség…

 „Ahelyett, hogy GDP-ben azt néznénk, hogy mennyit tudtunk megtakarítani és milyen tartozásunk van, jobb, ha az emberek szembesülnek az egyedi életükben meglévő jelenségekkel, mert ebben van az igazi fejlődés lehetősége. Hiszen változásra alkalmasak vagyunk. Az emberi tudat változni tud. Ha szembesül ezekkel a kérdésekkel, az megalapozza azt, hogy jó irányba változzon.” –mondta Mireisz László.

Végezetül a vágyakat fokozó fogyasztói társadalom helyett a buddhista közgazdaságtan „a kicsi szép” elvét emelte ki. Egy olyan társadalom képét vázolta fel, ahol boldog emberek által jól vezetett társadalomban a kicsi, a kevés is sok lesz, mert az ember nem anyagi szintekre, hanem spirituális szintekre irányítja át a figyelmét, melynek eredményeképpen a szellemiség növekszik majd és nem az elfogyasztott műanyag.

A konferencián az egyházak által közösen elfogadott zárónyilatkozat született, mely itt olvasható.

A konferencián részt vevő egyházak képviselői és a megjelent politikai vezetők jövőbe vetett bizalmuk és a közös tettek szimbólumaként fát ültettek.

Mireisz László részletes beszámolója a Buddha FM rádió műsorában hallható.

Fotó: Csizmazia Bulcsú

Szerző: Horváth M. Zsófia