Az egységes ellenállás ritka megnyilvánulásaként a nepáli kormányszervek a jelentések szerint összefogtak, hogy megakadályozzák a Kína által kinevezett Pancsen Láma, Gyalcen Norbu beutazását. Norbut széles körben Peking bábjának tekintik, akinek felhasználásával a kínai hatalom a tibeti spirituális hagyományok aláásására törekszik. A nepáli hatóságok ezen lépése Kína legjelentősebb diplomáciai kudarcát jelentheti a tibeti diaszpóra befolyásolásában. Hogyan sikerült Nepálnak ez a cselekedet, és miért olyan fontos Kína számára, hogy egyáltalán elküldje Norbut?
Az ellentmondásos Pancsen Láma, akit a Kínai Kommunista Párt választott ki az Indiában száműzetésben élő XIV. Dalai Láma úgynevezett szellemi utódjának, Nepálba látogatott volna, hogy részt vegyen a Lumbiniben zajló Nanhai Buddhista Kerekasztal-beszélgetésen. Lumbíni a hagyomány szerint Buddha szülőhelye, amely a nepáli-indiai határ közelében található. A téma vallási-politikai érzékenysége miatt, beleértve India érzékenységét is, Nepál állítólag közölte a kínai nagykövetséggel, hogy a Pancsen Lámát „Nepál vallási kérdésekben való semlegessége miatt” nem fogadják – jelentette a Kathmandu Post.
Norbu állítólag a kínai Csengtu városából utazott volna Lumbinibe egy charterjáraton, ami aggasztotta az ország biztonsági szerveit. A nepáli ügynökségek, köztük a Külügyminisztérium, a Kulturális, Turisztikai és Polgári Légiközlekedési Minisztérium, valamint a Lumbini Fejlesztési Alapítvány a jelentések szerint nyilvánosságra hozták a Pancsen Láma látogatásának részleteit a médiának. Ez a cselekedet rávilágít Kína tartós törekvésére, hogy a tibeti buddhizmus egy kínaizált változatát népszerűsítse, és hogy megfossza a XIV. Dalai Lámát a tekintélyétől.
Szándékos időzítés
Peking kísérletének, hogy Norbut Nepálba küldje, a hátterében az áll, hogy Sharma Oli nepáli miniszterelnök nemrég fejezte be négynapos kínai látogatását. A hivatalos utazása során aláírta az úgynevezett Övezet és Út Kezdeményezés (Belt and Road Initiative – BRI) keretmegállapodását. A megállapodás első aláírása még 2017-ben megtörtént, de azóta fiókba került annak ellentmondásos pénzügyi módszerei miatt, amelyek máig államtitkot képeznek. Nepál ennek ellenére 100%-os támogatásfinanszírozást szeretne a kínai kormánytól a BRI projktjeire. Mivel Kína csak magas kamatozású hiteleket biztosít, ezeken keresztül pedig befolyást a hitelezett ország gazdaságába, Nepál egyelőre óvatos, a BRI beruházások jövője egyelőre bizonytalan.
Nepál azonban ezen útja során megismételte, hogy „a Hszicang [tibeti] ügyek Kína belügyei, és hogy soha nem fogja megengedni a Kína elleni szeparatista tevékenységet Nepál területén”. Ez volt az első alkalom, hogy Kína Tibetre Hszicang-ként hivatkozott, jelezve a kommunista törekvést Tibet társadalmi-kulturális, hagyományos és területi identitásának eltörlésére. Míg Nepál a kétoldalú kapcsolatok 1955-ös megalapítása óta elismerte „Kínát mint Tibet egyedüli hatóságát”, Katmandu többször próbálta megakadályozni Peking azon kísérleteit, hogy a tibeti buddhizmus saját verzióját exportálja országába.
A Dalai Láma öröksége
Miért akarja Kína a Pancsen Lámát Nepálban hivatalosan is bemutatni? Egyszerűen azért, hogy külső megerősítést nyerjen a tibeti buddhizmus kínai befolyás alatt történő átalakítására irányuló törekvéseihez. A kínaiak által kinevezett Pancsen Láma nemzetközi platformon való bemutatásával Peking célja, hogy legitimálja tekintélyét, annak ellenére, hogy a Dalai Láma és a száműzetésben lévő tibeti adminisztráció elutasítja azt.
Ez a stratégia nem csak a Dalai Láma és a hagyományos tibeti buddhista hierarchia tekintélyét igyekszik aláásni, hanem a száműzetésben élő tibeti közösség és vezetés globális támogatását is meg akarja támadni. Emellett a tibeti diaszpóra feletti ellenőrzés szigorítását is szolgálja, szűkíteni igyekezvén a Dalai Láma vonalához fűződő kulturális és spirituális kapcsolataikat.
Mivel Tibet áll Kína nepáli politikájának középpontjában, Peking megpróbálja megtörni a nepáli tibetiek egységét és a „Free Tibet – Szabad Tibet” mozgalom iránti támogatását. Az ehhez hasonló mozgalmak nem egyszer váltottak ki instabilitást Tibetben, ami biztonsági kihívást jelentett a kínai hadsereg számára. Például a 2008-as lhászai felkelés erős visszhangra találtak Nepálban, ahol a tibeti menekültek tiltakoztak a tibeti kínai brutalitás ellen. Még a legerőteljesebb ellenállási mozgalmakat, mint például a CIA által támogatott khampa lázadást is a Tibettel közös nepáli határról tervezték meg és indították el az 1960-as évek végén. Azóta Kína komoly nyomást gyakorol Nepálra, hogy korlátozza a tibeti száműzöttek szabadságát, de a nemzetközi támogatásnak és az emberi jogi szervezeteknek eddig sikerült szembeszállniuk ezzel a törekvéssel, szolidaritást vállalva a tibeti ügy mellett.
Mióta Nepál 2008-ban demokráciává vált, a kommunista Kína folyamatosan próbál ideológiai és politikai kapcsolatokat kiépíteni az ország baloldali erőivel, köztük Oli miniszterelnök Nepáli Kommunista Pártjával (Egyesült Marxista-Leninista Párt). A baloldali vezetésű nepáli kormányokat Kína arra ösztönözi, hogy üldözze a tibeti menekülteket. A korábbi miniszterelnök, Puspa Kamal Dahal, alias Pracsanda hivatali ideje alatt nagy erőket vetettek be a Kína ellen tiltakozó tibetiek ellen. Prachanda globális kritikát váltott ki tettei miatt.
Kínai buddhizmus Nepálban
Peking a buddhizmus kínai változatának bevezetését szorgalmazza Nepálban, ugyanúgy, ahogyan a tibeti identitást is igyekszik erőszakosan átformálni az állam által ellenőrzött narratívák révén. Tibetben ez a stratégia magában foglalja az úgynevezett „kiképzőtáborokat”, amelyek célja a tibeti fiatalok „munkafegyelemre, kínai nyelvre és munkaetikára” való nevelése a tibeti kulturális és szellemi örökségük aláásására irányuló szélesebb körű program részeként. Nemzetközi emberi jogi szervezetek aggodalmukat fejezték ki e szisztematikus erőfeszítések miatt, beleértve Tibet Hszicangra való átnevezését is. Azzal, hogy Peking az állam által Nepálban kinevezett, ellentmondásos Pancsen Lámát népszerűsíti, a buddhizmus ezen változatát kívánja legitimálni, és befolyását Tibet határain túlra is kiterjeszteni.
Kína mindenesetre egy alkalmat sem hagy ki, hogy a Dalai Lámát támadj. 2017-ben a Dalai Láma állítólagos kijelentése, miszerint Buddha Indiában született, politikai káoszt okozott Nepálban, Peking pedig további olajat öntött a tűzre. A jelentések szerint Nepálban sok nacionalista buddhista eltávolította a Dalai Láma portréit a házából.
A vita később elcsitult, de Kína türelmetlenül várja az ehhez hasonló incidens lehetőségeket. Ne feledjük továbbá azt se, hogy Peking továbbra is reméli, hogy Nepál egy nap kiadatási szerződést ír alá Kínával, ami Hszi Csin-ping elnök 2019-es nepáli látogatása során még nem valósulhatott meg. Ha aláírják, az több ezer Nepálban élő tibeti menekült jövőjét veszélyezteti, különösen azokét, akik 1990 után érkeztek, és még mindig nem rendelkeznek menekültkártyával.
Bár a nepáli kormány ezúttal megtagadta a beutazást a Pancsen Lámától – valószínűleg a koalíciós partnerek, például a Nepáli Kongresszus hatására -, ez a döntés messze nem jelent állandó védelmet. Amennyiben az Olihoz hasonló vezetők erős többséggel térnek vissza a hatalomba, drámaian megnő annak a valószínűsége, hogy Kína befolyást fog gyakorolni Nepálban, és ezzel mélyebb kulturális és politikai hatásgyakorlásra nyílik lehetősége. A veszély, hogy Nepál a pekingi kínaizálódási törekvések színterévé válik, továbbra is riasztóan valós.
Forrás – The Print (India)
A kiemelt képen tibeti buddhista szerzetesek ünneplik Sákjamunk Buddha születésének 2568. évfordulóját a nepáli Lumbíniben. Kép – ANI
További cikkeink a témában:
A BuddhaFM A Tan Kapuja Buddhista Egyház által fenntartott online rádió. A rádió minden buddhista irányzat és az összes buddhista közösség számára nyitott, melynek tanítása és beszéde a BuddhaFM küldetés nyilatkozatával összhangban szólal meg.
Hírszerkesztő: Fenyvesi Róbert
BuddhaFM – Adásban a Tan!
„A Buddha tanítása nem egy felfedezett igazság, nem egy megállapított igazság, hanem egy átélt igazság. És az átélést azt részint nem lehet fogalmilag meghatározni, pont
2024. november végén egy rövid, három napos kvanum zen elvonulás volt Etyeken, amelyet a tiszteletreméltó Arne Schaefer dharma mester vezetett, aki Berlinből érkezett, hogy tanítást
Székely Margó 2022-ben végzett A Tan Kapuja Buddhista Főiskolán dharma tanító szakon. A Tan Kapuján túl című sorozatunkban most ő volt a soros, hogy beszéljen
