A Pancsen Láma (a Dalai Láma utáni második legnagyobb rangú személy a tibeti buddhizmusban) fontos szertartást mutat be, amely Tibetben már fél évszázada tiltva volt, adta hírül a kínai állami média a múlt héten.
A bonyolult eseménysorozat 12 napon át tart, és a közlemény szerint körülbelül 50 000 hívőt vártak a Kálacsakra eseményre a Tashi Lhunpo kolostorba, a Pancsen Láma hagyományos székhelyére.
A szertartás július 24-én ért véget, és a kínai Kommunista Párt áldását adta rá, bár a kormányzat hivatalosan ateista. Korábban Tibetben tilos volt megtartani, és tibetiek lakta területeken, Kínán kívül került rá sor.
A Pancsen Láma, akit Peking választott ki, ellentmondásos figura a tibetiek szemében. A száműzetésben élők szerint ez az esemény nem legitim. Úgy tekintenek rá, mint Peking újabb erőfeszítésére, hogy bebetonozza hatalmát Tibetben, és megtörje az ellenállást. Tibet és a kínai kormány közt már az 1950-es évek óta feszült a viszony, néha ki is robbant a feszültség, mert Tibet fellázadt Kína ellen, és függetlenségre törekedett. Robert Barnett, a Columbia Egyetem Modern Tibeti Tanulmányok programjának vezetője szerint azt, hogy Peking Tibetben rendezi meg a rituálét, egy hosszú távú stratégiai terv része, amelyben a kínai hatóságok igyekeznek kijátszani a Dalai Lámát, és mással helyettesíteni őt. Peking ugyanis úgy tekint a 81 éves Dalai Lámára, mint veszélyes ellenségre, aki azért dolgozik a vallás álcája mögött, hogy Tibetet elszakítsa Kínától, amely 1950 óta uralja a területet.
Történelmileg a Dalai és a Pancsen Láma egymás reinkarnációinak kiválasztásában játszott szerepet, és a kínai kormány hangsúlyozza, hogy a Dalai láma reinkarnációját halála után kizárólag Kína határain belül kell keresni. Megfigyelők szerint arra készítik fel a Pancsen lámát, hogy segítsen kiválasztani a Peking számára is megfelelő következő Dalai Lámát.
A Dalai láma megemlítette, hogy lehet, hogy nem is fog újjászületni. Peking szerint ez a buddhista szabályok és hagyományok semmibe vétele lenne.
Az biztos, hogy elég megdöbbentő a lélekvándorlás politikája. De Barnett szerint még meglepőbb, hogy Kína vezetése, úgy tűnik, nem tud uralkodni Tibeten egy láma nélkül, aki a kínai fennhatóságot közvetíti. Pekingben senki sem teszi fel a kérdést, hogy vajon nem tudnának-e boldogulni láma nélkül.
– Az egyik probléma a közvetett hatalomgyakorlással – mutat rá Barnett – az, hogy eddig egyszerűen nem működött.
A tibeti buddhizmus három legfőbb egyházi méltóságát – a Dalai Lámát, a Pancsen láma korábbi inkarnációját és a Karmapát – eredetileg meggyőzték arról, hogy működjenek együtt Pekinggel az ötvenes években. És a két legfőbb méltóság esetében, hogy vállaljanak szimbolikus posztot a kínai kormányban.
De a hármas idővel megváltoztatta a döntését. A Dalai Láma Indiába menekült a levert 1959-es tibeti forradalom után, és a Karmapa két inkarnációja 1959-ben és 1999-ben szintén elmenekült Tibetből. A korábbi Pancsen Lámát bebörtönözték, és házi őrizetben tartották majdnem 15 éven át. Mindannyian kiábrándultak a Tibet fölötti kínai uralomból. A kínai kormánynak még nem sikerült egy vezető láma hűségét sem annyi ideig megtartani, mint a jelenlegi Pancsen Lámáét, akit 21 évvel ezelőtt választottak ki.
Sok, a Dalai Lámához hűséges tibeti szerint ez a Pancsen Láma csak bitorolja tisztségét.
1995-ben a Dalai Láma képviselői Pekingben a kezdetekkor közreműködtek a Pancsen Láma jelenlegi inkarnációjának kiválasztásában. Először megnevezték a jelöltjüket. Aztán Peking bejelentette, hogy saját választottjuk, egy Gyaincain Norbu nevű kisfiú az igazi reainkarnáció.
A Dalai Láma által kiválasztott fiú eltűnt, és nyilvánosan azóta sem látták. Peking azt állítja, ő csak egy egyszerű fiatalember, aki normális életet él, és nem kívánja a nyilvánosságot. A rendszer kritikusai szerint politikai fogoly. A Dalai Láma soha nem ismerte el Peking választottját.
Elemzők ugyanakkor rámutatnak, hogy más tibetiek hozzáállása a panchen lámához összetett. Sokan úgy hiszik, hogy akár a Pancsen Láma reinkarnációja, akár nem, mindenképpen fontos láma, aki ezért érdemes a tiszteletre.
Tavaly néhány tibeti úgy gondolta, a Pancsen Láma gondolkodóba esett a szerepével kapcsolatban, amikor nyilvánosan felszólította a kormányt, hogy lazítson a szigorú szabályozáson, ami a buddhista templomokban és kolostorokban élő szerzetesek és szerzetesnők számát illeti. Peking ugyanis korlátozza azon szereztesek számát, akik templomokban élhetnek. 2015-ben 46000 láma volt Tibetben, ami kevesebb, mint a fele 1950-es számuknak, Qin Yongzhang, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia Tibet-szakértője szerint.
Azt persze lehetetlen megállapítani, mit gondol a Pancsen Láma a saját szerepéről, de Barnett szerint világos, hogy „ennek az embernek nincs beleszólása, vajon eljátssza-e ezt a szerepet, vagy sem. Pusztán rab egy díszes kalickában.”
Qin szerint a kormány tudja, hogy egyes kolostorokban kevés a szerzetes, és elkezdtek szerzeteseket toborozni és képezni. Szerinte a szerzetesek számának csökkenése annak tudható be, hogy sok fiatal tibeti élvezni szeretné a modernizáció gyümölcseit, ahelyett, hogy a kolostori életet választaná.
Tari Zsuzsanna fordítása
Forrás: npr.org nyomán
„A Buddha tanítása nem egy felfedezett igazság, nem egy megállapított igazság, hanem egy átélt igazság. És az átélést azt részint nem lehet fogalmilag meghatározni, pont
2024. november végén egy rövid, három napos kvanum zen elvonulás volt Etyeken, amelyet a tiszteletreméltó Arne Schaefer dharma mester vezetett, aki Berlinből érkezett, hogy tanítást
Az egységes ellenállás ritka megnyilvánulásaként a nepáli kormányszervek a jelentések szerint összefogtak, hogy megakadályozzák a Kína által kinevezett Pancsen Láma, Gyalcen Norbu beutazását. Norbut széles
