A Cincinnati Művészeti Múzeum kelet-ázsiai művészeti gyűjteményében található az az alig 22 cm-es XV-XVI. századból származó kis bronztükör aminek tanulmányozása közben igen érdekes felfedezést tettek a kutatók.
Az amúgy nem túl jelentős, évtizedeken át raktárakban porosodó kis műtárgynak volt azonban egy a szemünk elől eddig elzárt titka. Bizonyos világítási körülmények között a vele szemben lévő fara vetett tükröződése egy alakot vetített a felületre.
A kis tükör különleges ugyan, de nem egyedülálló. Más hasonló bronztükrök is léteznek. A “varázstükrök”, ahogyan nevezik őket, olyan ritka tükrök, amelyek bizonyos fényviszonyok mellett a felületükön elrejtett képeket vagy mintákat tesznek láthatóvá.
Épp az ehhez a tükörhöz nagyon hasonló, a Japán Edo-korból származó műtárgyakat kutatja a múzeum kelet–ázsiai művészetekért felelős kurátora, Dr. Hou-mei Szung. Őriznek hasonló tükröket new yorki, sanghaji és tokiói múzeumi gyüjteményekben, de azok nagyobbak ennél. Dr. Szungnak azonban az volt a megérzése, hogy valamitől “nagyon hasonló” ez a kis tükör a már ismertekhez. Ezért tavaly tavasszal egy restaurátor kíséretében meglátogatta a raktárat. “Megkértem, hogy erős koncentrált fénnyel világítsa meg a tükröt” – emlékszik vissza a kutató. Ekkor még nem bontakozott ki a kép élesen, de egy olyan textúrára lettek figyelmesek, ami bizakodásra adott okot, így folytatták a kutatást.
A kísérlet további finomításával, a fényforrás egy bizonyos beállításával sikerült is nekik felfedezni a képet. A falon tükröződve egy buddha alak jelent meg, ami a testéből fénysugarakat bocsátott ki. A kép Amiábha buddhát ábrázolja, amit meg is erősít a hátoldalán lévő kínai felirat.
Amitábha a mahajána buddhizmus dhjáni-buddhái közül kiemelt fontossággal bír kelet-ázsia összes mahájána iskolájában.
Ezzel a felfedezéssel negyediknek csatlakozott a Cincinnati Museum azon gyűjtemények körébe, akik “varázstükörrel” rendelkeznek. “Nagyon izgatottak voltunk” – mondta Dr. Szung.
A mai üvegtükrök feltalálása előtt az emberek finomra csiszolt bronzfelületekben láthaták meg a tükörképüket az ókori Egyiptomtól kezdve, az Indus-völgyön át Kínáig, ahol 2000 évvel ezelőtt tökéletesítették a csiszolástechnológiát a Han-dinasztia idejében. A “varázstükrök” felfedezése zavarba ejtette a XIX: század tudósait. Noha a jelenség optikai törvényszerűségei mára már világossá váltak, a szakértők máig nem tudják megérteni pontosan, hogyan készítették el a csiszolómesterek ezeket e ritka mesterműveket.
„Nem számít, hogy elméletileg mennyit tudunk megmagyarázni, mert minden attól a mestertől függ, aki a felületet csiszolja, és ez rendkívül nehéz” – mondta Dr. Szung. „Ezért is olyan ritkák ezek a darabok.”
Az egyik lehetséges elkészítési módról az UNESCO UNESDOC digitális könyvtárában találhatunk cikket.
A múzeum tükrét valószínűleg vallási díszként használták, és talán egy templomban vagy egy nemesi házban lóghatott. A múzeum még nem tudja megfejteni, hogy Kínából vagy Japánból származik-e, bár Dr. Szung szerint valószínűleg az előbbi.
A tárgy egy 1961-es katalógusjegyzékben bukkan fel a múzeumban először, bár a kurátor szerint jóval korábban kerülhetett oda. Dr. Szung szerint más intézények és gyüjtők is rendelkezhetnek varázstükörrel, anélkül, hogy tudnának róla.
„Az online árveréseken sok olyat találtam, amelyeknek a miénkhez hasonló a kialakítása, de az árverési listákon soha nem szerepel, hogy varázstükörről van szó” – tette hozzá Dr. Szung – Úgy vélem, lehet, hogy vannak olyan tükrök, amelyekről az emberek nem is tudják, hogy varázstükrök”.
Forrás: CNN style
A BuddhaFM A Tan Kapuja Buddhista Egyház által fenntartott online rádió. A rádió minden buddhista irányzat és az összes buddhista közösség számára nyitott, melynek tanítása és beszéde a BuddhaFM küldetés nyilatkozatával összhangban szólal meg.
BuddhaFM – Adásban a Tan!
Kövessenek minket Facebook Spotify oldalunkon és Youtube csatornánkon.
Hírszerkesztő: Fenyvesi Róbert
Beszélgetésünkből kiderül, hogyan ünnepli Cser Zoltán a karácsonyt, szó esik a legfontosabb kérdésről, azaz hogy tudunk-e a szeretteinknek időt, energiát, teret adni, de arról is,
„A Buddha tanítása nem egy felfedezett igazság, nem egy megállapított igazság, hanem egy átélt igazság. És az átélést azt részint nem lehet fogalmilag meghatározni, pont
Minden decemberben megkérjük Karsai Gábort, a TKBF rektorát, hogy meséljen A Tan Kapuja Buddhista Főiskola évéről. Fogadják szeretettel az ez évi beszámolót. Riporter: Horváth M.
