Ajja Khéma (1923. Augusztus 25. – 1997. November 2.) volt az első nyugati nő, aki Théraváda apáca lett. Ezzel minden nőnek példát és erőt adott, aki valamilyen buddhista hagyományban szeretné elmélyíteni a gyakorlatát. Több országban hozott létre kifejezetten női kolostorokat. 1987-ben megszervezte az első női buddhista konferenciát. Több, mint húsz könyve jelent meg, ezek nagy része dhammabeszédeinek átiratai. Életének utolsó évében megírta az életrajzát I Give You My Life (Nektek adom az életem) címmel.
Életrajz
Ilse Kussel néven született Berlinben, zsidó családba. 1938-ban a szülei Kínába menekültek, míg Khéma 200 másik gyerekkel Glasgow-ba, Skóciába ment. Két év múlva a család újraegyesült Sanghajban. Amikor kitört a háború, Japán elfoglalta Sanghajt és a család egy gettóba került. Apja a háború vége előtt meghalt.
Khéma huszonkét éves korában hozzáment egy nála tizenhét évvel idősebb, Johannes nevű férfihez és Sanghaj Hongkou kerületébe költöztek. Itt született 1947-ben első gyermeke, Irene. Mikor a Kínai Néphadsereg már nagyon közel járt, hogy bevegye Sanghajt, Khéma és családja Kaliforniába menekült. Itt született második gyermeke, Jeffrey.
Khéma nem találta meg a teljességet az életében és különféle spirituális utakat keresett. Mivel férje ebben nem tudta támogatni, elváltak. Khéma a fiával Mexikóba ment héber filozófiát tanulni. Itt ismerte meg második férjét, Gerdet. Itt vette fel a vegetáriánus étrendet is, melyet haláláig tartott.
Ezt követően együtt bejárták Dél-Amerikát, Új-Zélandot, Pakisztánt és Ausztráliát, ahol Khéma Phra Khantipálónál kezdett tanulni.
Khéma, ezután tanult a San Francisco Zen Centerben és Burmában U Ba Khin tanítványaival. 1978-ban megalapította a Wat Buddha Dhamma kolostort Ausztráliában és Phra Khantipálót hívta meg apátnak.
Ajja Khéma szeretett volna buddhista apácaként avatást nyerni, így Thaiföldön Ácsán Szingtongnál tanult, Srí Lankán pedig találkozott Nyánapónika Thérával és Narada Maháthérával. Utóbbi szerzetes adta neki az Ajja Khéma nevet.
1983-ban találkozott mesterével, Tiszteletreméltó Matara Srí Nyánarámával. Akkoriban nem volt mód apácát avatni a Théraváda hagyomány szerint, így Khéma a Hszi Lai-ban, egy Fo Guang Shan buddhista templomban kapott szerzetesnői avatást 1988-ban.
1989-ben visszatért Németországba, és a müncheni Buddha Hausban kezdett tanítani.
1983 óta küzdött a mellrákkal. 1997-ben halt meg a Buddha Hausban. Hamvai ugyanott, egy sztúpában vannak eltemetve.
Az Elkötelezett Buddhisták Nemzetközi Hálózata (International Network of Engaged Buddhists – INEB) bejelentése szerint idén a Dél-Indiában található Csennai városa ad majd otthont kétévente megrendezendő
Vaszi Sándor Urgyennel, a Tiszta Dzogcsen fordítójával beszélgettünk az októberben megjelent kötetről. Riporter: Udvardi Márton (2024) “A dzogcsen a nagy tökéletesség állapota. A bönben a
„A legfontosabb, hogy az én szándékom szerint ezeknek a képeknek nincs intellektuális jelentésük. Önmagukat jelentik, mint ahogyan a táj is önmagát jelenti. …ezek a képek
