A bhutáni miniszterelnök arra buzdította az embereket, hogy tegyék meg azt a három dolgot, amivel a legnagyobb boldogságot tudják okozni királyuknak: ültessenek fát, gyűjtsék szelektíven a szemetet és fogadjanak örökbe egy kóbor kutyát.
Bhután, amellett, hogy az egyik legboldogabb ország a Földön, az egyik legkisebb és legkevésbé iparosodott is. Mégis (vagy talán éppen ezért) élen jár a fenntartható technológiák alkalmazása terén. A gazdaságpolitika a GDP helyett a GNH, azaz a bruttó nemzeti boldogság növelésére törekszik. Elítéli az anyagi gazdagság felsőbbrendűségét és holisztikus jóléti államot akar megteremteni, melyben a társadalom igazságban és boldogságban él. A miniszterelnök három kívánsága is ezekhez az értékekhez kapcsolódik:
A fák kitüntetett szerepet játszanak Bhután fenntartható fejlődésében. Az ország egyedülálló abban, hogyterületét közel 72%-ban erdő borítja. Így lehetséges, hogy az ország nemcsak szénsemleges, hanem negatív kibocsájtási indexe van, tehát kompenzálja más, nagyobb ökológiai lábnyommal bíró országok üvegházhatású gázkibocsájtását. A fákat nemcsak megőrizni próbálják, hanem újakat is ültetnek: 2016-ban például 108 000-et a trónörökös születése alkalmából.
A kutyákra vonatkozó kívánság talán meglepő lehet első hallásra, ám ennek is megvan a magyarázata: az ország egyik legnagyobb problémája a hagyományos életvitel megváltozásával jelent meg. A régi időkben a bhutániak az állataik védelmében tartottak kutyákat, melyek el tudták kergetni a veszélyes vadállatokat. A városi életmód terjedésével ezek a kutyák hasznukat veszítették, így egyre gyarapodott az utcákon lófráló, kóbor ebek száma. A 2000-es évekre számuk megközelítette a százezret és ezért komoly intézkedéseket vezettek be a begyűjtésükre és ivartalanításukra. 2016-ig 71 000 kutyát ivartalanítottak, és a kóbor kutyák száma folyamatosan csökkenni látszik.
A világ utolsó szuverén vadzsrajána országa közel 600 000 buddhista otthona, akik jobbára a Drukpa Kagyü vagy a Nyingma iskolához tartoznak.
Szurei Szaszai, a 89 éves, a Japánból származó buddhista szerzetes a vezetője az indiai buddhizmus újraélesztésére irányuló erőfeszítéseknek, valamint a kasztalapú társadalmi megkülönböztetés felszámolásának, ami
A Tergar Meditációs Közösség, amelyet a tibeti buddhizmus Karma Kagyü és Nyingma vonalának meditációs tanítója és mestere, Jonge Mingyur Rinpocse alapított, bejelentette, hogy Mingyur Rinpocse
Malik Tóth István jógaoktató, számos spirituális könyv fordítója. Ebben a riportban Dzogcsen Pönlop Rinpocse: Halált meghaladó tudat c. könyvéről beszélgettünk vele. Idézet a könyvből: „A
