Tíz könyv, amit nyugodt szívvel ajánlunk mindenkinek, aki csak ismerkedik a buddhizmussal, mindenkinek, aki már elmerült benne, ajánljuk az (örök) újrakezdőknek, lelkeseknek és lustáknak, megszállottaknak és kételkedőknek, zavaros tudatállapottal bíróknak és megvilágosodottaknak.
VALPOLA RÁHULA: A BUDDHA TANÍTÁSA
Ebben a sokadik kiadást megért könyvben, Valpola Ráhula, a srí lankai születésű szerzetes-tudós a buddhizmust az ősi szútrákra és szövegekre támaszkodva rendkívül szabatosan, mégis olvasmányosan, átélhetően mutatja be.
„Jelen könyvet azzal a meggyőződéssel bocsátjuk a magyar olvasók elé, hogy azt megszületése óta sem sikerült senkinek felülmúlnia egyszerűségében, lényegre törésében és közérthetőségében.”
A kiadó
„E könyvecskével az volt a célom, hogy elsősorban azokat a művelt olvasókat szólítsam meg, akik nem jártasak a témában, és szeretnék megtudni, hogy a Buddha valójában mit tanított. Rájuk való tekintettel arra tettem kísérletet, hogy röviden és a lehető legközvetlenebb módon, hűen tolmácsoljam a Buddha szavait, úgy ahogy azok a tudósok által a buddhai tanítások legrégebbi fennmaradt írásának tartott Tipitaka páli nyelvű szövegeiben megtalálhatók. ”
A szerző
ÁCSÁN SZUMÉDHÓ: CSITTAVIVÉKA, A CSÖNDES TUDTA TANÍTÁSA
Ácsán Szumédhó egy kortárs théraváda buddhista mester. 1934-ben született Seattle-ben, az USA-ban. Thaiföldön lett szerzetes – Ácsán Cshá tanítványaként – majd később Angliában lett az Amarávatí kolostor vezetője. Számos előadást tartott és tart manapság is a világ számos országában.
Bár Magyarországon a neve alig ismert, eddig megjelent két könyve, a „Csittavivéka – A csöndes tudat tanítása” (2000) és az „Így van ez – A valóság természete” (2004), igen népszerű lett a buddhizmus minden ágának gyakorlói körében. Életszerű magyarázatával és fanyar öniróniájával észrevétlenül is ráérzünk a théraváda buddhizmus belső erejére.
„A buddhista tanítás tulajdonképpen arról szól, hogy most megvilágosodottként létezünk, nem pedig arról, hogy teszünk valamit azért, hogy megvilágosodottá váljunk. Az elképzelés, hogy valamit tennünk kell ahhoz, hogy megvilágosodjunk, csak helytelen megértésből fakadhat. Így a megvilágosodás csupán egy újabb feltételekhez kötött állapot lenne – minden, csak nem megvilágosodás. Legfeljebb a megvilágosodás észlelése. Én azonban nem valamiféle észlelésről beszélek, hanem a dolgok valódi természetére irányuló figyelemről. A jelen pillanat az, ami valóban vizsgálatunk tárgya lehet: a holnapot még nem tudjuk vizsgálni, a tegnapra pedig már csak emlékszünk. A buddhista gyakorlat azonban közvetlenül az itt-és-mostra összpontosít. Azt hinni, hogy megvilágosodtunk, vagy azt hinni, hogy nem: mindkettő káprázat. Amiről én beszélek, az megvilágosodottnak lenni, nem pedig azt hinni, hogy azok vagyunk. Ehhez pedig meg kell nyílnunk afelé, ahogyan a dolgok vannak.”
ÁCSÁN SZUMÉDHÓ: ÍGY VAN EZ – A VALÓSÁG TERMÉSZETE
Gótama, a Buddha olyasvalaki volt, akinek bölcsessége a természet, a testi és tudati körülmények megfigyeléséből származott. Mármost, egyikünk számára sem lehetetlen ilyen megfigyeléseket végezni. Ha elkezdesz töprengeni a buddhista tanokon és a megvalósítás különböző szintjein, csak kételkedni kezdesz. juss tudásra te magad, s akkor már semmiféle testi vagy tudati körülmény nem téveszt meg.
Egyesek azt mondják: „Erre én képtelen vagyok. Hétköznapi, világi ember vagyok csak, és ha végiggondolom ezt az egészet, rájövök, hogy nem megy. Sok ez nekem.” Erre azt szoktam felelni: „Ha gondolkodsz felőle, nem tudod megcsinálni. Ennyi az egész. Ne gondolkodj felőle, egyszerűen csak tedd meg.” A gondolkodás csak kételyt szül. Azok, akik gondolkodnak az életről, semmit sem tudnak megtenni. Ha valamit érdemes megtenni, hát tedd meg. Nincs mitől félned. Semmi olyasmit nem kell megszerezned, amid nincs, és semmitől sem kell megszabadulnod.
DANIEL GOLEMAN: A JÓSÁG HATALMA – A DALAI LÁMA LÁTOMÁSA AZ EMBERISÉGRŐL
A XIV. Dalai Láma több mint ötven éve segíti az emberiséget tanításaival. Régi barátja, a pszichológus és újságíró Daniel Goleman kérdéseire válaszolva most feltárja, hogyan gondolkodik a jövőnkről és a jelenkor legégetőbb kérdéseiről: a gazdasági helyzetről, a háborúkról, a fenyegető ökológiai katasztrófákról, a társadalmi egyenlőtlenségekről.
A jóság hatalma nem csupán a tibeti buddhizmus legmagasabb rangú spirituális tanítójának példa értékű életútját beszéli el, de a legfontosabb gondolatait is közvetíti, amelyeket igaz történetekkel támaszt alá olyan emberekről, akik a láma elképzeléseit, tanításait a gyakorlatban is megvalósították.
A történelem menete, a jövőnk a 80. születésnapját a könyv megjelenésével ünneplő Dalai Láma szerint még megváltoztatható. A kulcs: az emberi tudat átalakítása, a romboló érzelmek száműzése, az együttérzés, az egyetemes erkölcs és a felelősségvállalás megerősítése. A jóság olyan hatalom vallja a láma , amely boldogabbá teszi az életünket, és célt is ad neki. Ha a jövőben egy békésebb és harmonikusabb világban szeretnénk élni, meg kell, hogy szívleljük ezt a tanítást.suzuki zen szellem a kezdő szellem
JON KABAT-ZINN: AZ ÉBER FIGYELEMRŐL – ÖRÖK KEZDŐKNEK
Vágyakozhatunk a teljességre, de az igazság az, hogy már a miénk. Az éber figyelem gyakorlása többet kínál a hamar tovatűnő megelégedettségnél: egy mélyebb, életünket körülölelő egység valódi megtapasztalását. Jon Kabat-Zinn könyve arra hív meg, hogy megtanuljuk átalakítani azt a módot, ahogyan gondolkodunk, érzünk, szeretünk, játszunk és dolgozunk – és eközben ráébredjünk arra, hogy kik vagyunk valójában.
Az éber figyelemmel élt élet receptje egyszerűnek tűnik: bármi is történik éppen velünk, térjünk vissza újra és újra az éberséghez. De ha megpróbáljuk ezt, akkor ki fog derülni, hogy itt merül fel az összes kérdés és kihívás. A kötet örömmel ad válaszokat és kínál módszereket annak elősegítésére, hogy minden egyes pillanatban, minden élethelyzetben tisztább, megbízhatóbb, szeretettelibb viszonyt alakítsunk ki önmagunkkal és a világgal.
A kötet elejétől végéig olvasható érdekes műként éppúgy megállja a helyét, mint bárhol fellapozható elmélkedések és gyakorlatok gyűjteményeként vagy „napi egy lecke” jellegű tankönyvként az éber figyelem gyakorlásához.
„Persze hogy te lélegzel. De nézzünk szembe a tényekkel! Ha valóban rajtad múlna, hogy folyamatosan fenntartsd a légzésed, már régen meghaltál volna. Ez vagy az előbb-utóbb elterelte volna a figyelmedet, és… hoppá!, ennyi volt. Tehát a „te”, akárki vagy is, valamilyen értelemben a közelébe sem férkőzhet annak, ami a tested légzéséért felelős. Az agytörzs nagyon szépen gondoskodik erről. Ugyanez a helyzet a szívveréssel és testünk számos más lényeges aspektusával. Lehet némi befolyásunk arra, ahogy megnyilvánulnak, ami különösen a légzésre igaz, de nem lenne tisztességes kijelenteni azt, hogy igazából mi „végezzük” a légzést. Az egész ennél sokkal rejtélyesebb és csodálatosabb.
Amint látni fogod, ez kérdésessé teszi, hogy egyáltalán ki lélegzik, ki kezd el meditálni, kifejleszteni az éber figyelmet, és egyáltalán ki olvassa ezeket a szavakat?„
Jack Kornfield: A bölcs szív – Buddhista tanítások pszichológiai megközelítésben a nyugati világ számára
Jack Kornfield fiatalemberként tíz évet töltött távol-keleti kolostorokban, első kézből tapasztalván meg a buddhista tanítások életre szóló átalakító erejét. Az Egyesült Államokba hazatérve PhD fokozatot szerzett klinikai pszichológiából és maga is kolostort alapított a kaliforniai Spirit Rockban.
Ebben a könyvében a buddhizmus tanításait olyan pszichológiai rendszerként mutatja be, amely az emberi szellem nemességére és szakralitására, az érzelmek és a gondolatok finom analízisére, az elme és a szív transzformációjára helyezi a hangsúlyt. Ellentétben a nyugati pszichológia és pszichiátria fősodrának orvosi irányultságával, itt a sugárzó emberi méltóságra épülő szemlélettel van dolgunk, egy praktikus úttal, amelyet rendszeres gyakorlással a saját életünkben valósíthatunk meg. A kötetben megismerkedhetünk Kornfield nagyszerű tanítóinak bölcs tanácsaival, sok-sok történetet olvashatunk saját terápiás praxisából és feltárul élettörténete is: hogyan küzdött meg családon belüli erőszakkal terhelt gyermekkorának árnyaival.
„Jack Kornfield csodálatos mesélő és nagy tanító.”
Thich Nhat Hanh
„Negyven évvel ezelőtt a boldogságot keresve érkeztem meg az egyik thaiföldi erdei kolostorba. Magányos, útkereső fiatalember voltam, és nyomasztott családom fájdalmas története. Miután a Dartmouth Főiskola ázsiai tanulmányok szakán megszereztem a diplomámat, jelentkeztem a Békehadtesthez azzal a kéréssel, hogy buddhista országba küldjenek. Visszatekintve már látom, hogy nemcsak a családom okozta fájdalom elől menekültem, hanem a tágabb kultúránkra olyannyira jellemző – és a vietnami háborúban egyértelműen megmutatkozó – materializmus és szenvedés elől is. A Mekong melletti tartományokban dolgoztam vidéki egészségügyi csoportokban. Itt hallottam először arról, hogy egy meditációs mester, Ácsán Cshá nyugati tanítványokat is fogad. Tele voltam elvárásokkal, és reménykedtem, hogy a buddhista tanítások majd segítenek, sőt, még akár a megvilágosodáshoz is elvezethetnek. Hónapokon keresztül újra meg újra ellátogattam Ácsán Cshá kolostorába, majd szerzetesi fogadalmat tettem. A következő három évben megismertem az éberség, a nagylelkűség, a szerető kedvesség és az integritás gyakorlatait, a buddhista gyakorlat legfontosabb elemeit. Így kezdődött az út, amelyet azóta is járok.”
THICH NHAT HANH: HARAG – ÚTMUTATÓ A BENNÜNK TOMBOLÓ ERŐK MEGSZELIDÍTÉSÉRE
2500 évvel ezelőtt, Indiában történt, amikor a bodhi fa alatt Buddha megvilágosodott, és rájött, boldogtalanságunkat három tudati állapot okozza: a tudatlanság, a gyötrő vágyakozás és a harag. A harag egyetlen szempillantás alatt életeket dönthet romba, és teheti tönkre lelki életünket is. Kutatóorvosok állítják, a harag alááshatja egészségünket is. Egyike a legerőteljesebb érzelmeinknek, mégis vele tudunk a legkevésbé megbirkózni. Thich Nhat Hanh ragyogó egyszerűséggel tárja elénk harag elleni eszközeit, melyek alkalmazásával átformálhatjuk kapcsolatainkat, újjáéleszthetjük énünk sérült részeit. A módszerek életünk minden területén alkalmazhatóak, beleértve a családot, a munkát és a szerelmet.
VÉGH JÓZSEF: LÉTKERÉK – BEVEZETÉS A BUDDHISTA ALAPTANÍTÁSOK KÉPI ÁBRÁZOLÁSÁBA
A létkerék egyike a buddhizmus leggyakrabban használt szimbólumainak. Egyszerre térkép és úti beszámoló. Archetipikus formája révén a Buddha megjelenése óta eltelt több mint két és fél ezer évben a Dharma sajátos vizuális sűrítményeként szolgált. Jelképiségének alapos vizsgálatával megérthetjük az életünket irányító belső erőket, ráébredhetünk arra, hogy a tetteink, életünk következményei miként határozzák meg világunkat, és felfedezhetjük azt a függőségi hálót, mely tágabb értelemben minden dolog állandó keletkezését, szűkebb értelemben az újjászületések, pontosabban a továbblétesülések láncolatát fejti ki. Könyvünk a létkerék lenyűgöző komplexitását, jelentésrétegeinek elképesztő gazdagságát mutatja be, s nem hiányozhat egyetlen buddhista gyakorló, vagy a Megvilágosodott tanaival csak most ismerkedő érdeklődő könyvtárából sem.
A szerzőről:
„Életem első felében Kecskemét mellett éltem, egy kis faluban, ahol könyvtáros-népművelőként dolgoztam a helyi művelődési házban. 1994-ben felkerültem Budapestre, ahol A Tan Kapuja Főiskolán kezdtem meg a tanulmányaimat, Loszang Szönammal, egy tibeti szerzetessel, aki Dharamszalából, a Buddhista Dialektika Intézetből (Institute of Buddhist Dialectics) érkezett hozzánk, és 2001-ig azt a szerzetesi oktatási programot tanította, amelyen a dalai láma rendjének a szerzetesei is végigmennek. Ebből a programból elsajátítottam a tibeti szerzetesek hagyományos látásmódját. E mellett a buddhista főiskolán japán, páli és tibeti nyelveket tanultam. 1997-től tartok előadásokat is az intézményben, szakrális szimbólumokról, buddhista filozófiáról, művészetről, illetve tanítok tibeti nyelvet és vezetek meditációkat, a buddhista főiskolán kívül is különböző csoportokban.
2013 őszén, az ELTE Doktori Iskolájában Mongolisztikán két 18. századi mongol származású tibeti láma életrajzának történeti forrásértékét vizsgálom, mivel az egyikük a leghosszabb ideig uralkodó mandzsu császárnak, Qianlongnak volt a buddhista nevelője.
Irodalmi folyóiratokban jelentek meg esszéim, illetve fordításaim, valamint szerkesztője vagyok a Keréknyomok című orientalisztikai és buddhológiai folyóiratnak.
Jelenleg vidéken élek a családommal, két fiam most kezdte az általános iskolát.”
SAYADAW U PANDITA : MÉG EBBEN AZ ÉLETBEN – A BUDDHA TANÍTÁSA A MEGVILÁGOSODÁS ELÉRÉSÉHEZ
Sayadaw U Pandita a tanítóknak abból a legritkább fajtájából való, akik képesek megmutatni nekünk, hogy a szabadság éppen olyan testközelben van, mint a légzés, és olyan alapvető valami, mint egy lépés.
Ez a könyv – Még ebben az életben – olyan tanításokat tartalmaz, amelyek intenzív meditációs elvonuláson részt vevő nyugati hallgatóság előtt hangzottak el. Az olvasó először is bevezető útmutatásokat kap a járó- és ülőmeditációhoz, majd részleteibe menően tájékozódhat a gyakorlás különböző szintjeiről. Az útmutatások révén képes lesz felismerni és kezelni mindazon problémákat, melyek annak során bukkannak fel, ahogy a belátás a dolgok valós természetébe egyre jobban elmélyül.
A kötet, melyet megannyi konkrét eset leírása és számtalan adoma tesz életközelivé, párját ritkító kalauz a meditáció legbelső világához: világosan áttekinthető és megbízható térkép, melynek segítségével a tudat és a szív szabadságához juthatunk el, ahogyan azt a Buddha tanította.
Tiszteletreméltó U Pandita negyven év tanításainak tapasztalataiból merít. Útmutatásai egyszerűek és kézzelfoghatók, így mind kezdő, mind pedig haladó meditálók számára ideálisak.
Beszélgetésünkből kiderül, hogyan ünnepli Cser Zoltán a karácsonyt, szó esik a legfontosabb kérdésről, azaz hogy tudunk-e a szeretteinknek időt, energiát, teret adni, de arról is,
„A Buddha tanítása nem egy felfedezett igazság, nem egy megállapított igazság, hanem egy átélt igazság. És az átélést azt részint nem lehet fogalmilag meghatározni, pont
Minden decemberben megkérjük Karsai Gábort, a TKBF rektorát, hogy meséljen A Tan Kapuja Buddhista Főiskola évéről. Fogadják szeretettel az ez évi beszámolót. Riporter: Horváth M.
