Győri Péterrel a TKBF tanulmányi igazgatójával a Tan Kapuja Zen Közösség Tagjával az MA-s szakdolgozata kapcsán beszélgettünk.
A dolgozat címe:
A tudat kertje
A Ryōan-ji szárazkertjének jelentése
Mottója lehetne:
„kilátás
látod a hegyen
túl fekvő gazdag tájat?
gyere, nézzük meg!”
Idézetek az interjúból és a dolgozatból:
„…Mit jelent a kert? Beszélhetünk-e zen kertről, és ha igen, milyen viszonylatban? A szakdolgozat célja, hogy a rendelkezésre álló forrásanyagot felhasználva feltárja, elemezze a zen kert fogalmának megjelenését Japánban, összevetve a nyugati és keleti kert-fogalom értelmezésével, illetve annak a japán önértelmezésre gyakorolt hatásával a Ryōan-ji szárazkert példáján. A szakdolgozat első fejezetében a kert fogalmát mutatom be a magyar, angol, japán nyelvben használatos szavak etimológiai vizsgálatával, majd később ugyanezt a módszert használom a tájfogalom értelmezésénél is. A második fejezetben a fennmaradt japán nyelvű írásos krónikákban a kerthasználat módját kutatom, a korabeli kerthez kapcsolódó történetek és azok jelentéseinek vizsgálatával, majd példával szeretném bemutatni az archeológiai leletek fontosságát is. A buddhizmus 6. századi megjelenésétől napjainkig tartó kertet érintő szemlélet változásait a harmadik fejezetben tárgyalom. Végül szó esik a Ryōan-ji kolostorkert jelentéséről, a kertben való jelenlét szerepéről….”
„…Az apát szobájának a falára, ahonnan látszik a kert, jelenleg az alábbi szöveg van kifüggesztve:
„Ülj csendben és beszélgess a kerttel… illatos békés szigetek tornyosulnak ki a tenger óriási kiterjedésében, vagy hegyek csúcsai látszódnak a felhők felett, mindegyikük harmonikus egységben van a szemben látható agyagfallal; a világegyetem, az ég, és a föld „Magasabb rendű önvalójának” kifejeződései. Ez a kert közvetlenül fejezi ki a Zen felülmúlhatatlanságát: miközben találkozunk a kerttel, elbűvöli az „Alacsonyabb rendű önvalónkat”183 annak csendje, tisztasága és a „Magasabb rendű önvaló”, mely elmossa a földi világ porát lelkünkből, tiszta, szívből jövő örömben füröszt minket, ahogy a kert előtti önvalónk befogadja a buddha természetet… Sziklakert helyett inkább az „Üresség kertjének” vagy „Üres kertnek” kellene hívni. 184
Mirei Shigemori szavai vagy a fenti szöveg kifejezőbb? Vagy netán a tigriskölykök története?..”
„…Fogjuk vissza az értést. Gondoljunk egy pillanatra a shintō eszköztárában megjelenő áhítattal átitatott érzésre. A vihar alatt felvillanó villám látványa során átélt élményre, ami során nem merül fel az értés dimenziója. Ha nincs értés, az értés során használt eszközök, mint például a jelentés, okafogyottá válik. Ha azt kérdezem a fenti példa során, hogy mi a villám, hogyan válaszolsz? Nincs jelentés, nincs értés. Csak a nem tudás.
A fenti példával ellentétben tudjuk, mi a villám. Mikor látjuk, ez a tudás jelenik meg a tudatban. Mit látunk, ha nincs tudomásom a villámról?
Mikor azt a kérdést feszegetem, hogy mi a zen, egy olyan választ keresek, ami nem tudás alapú. Egy olyan választ, ami a „nem tudásból” fakad. A korábban említett páli kánonból vett példa alapján a kert az a tudat. Ha a szomszéd termésének gyümölcsét veszem el, az egy másik tudat tudásának elvétele. Mégis hogyan lehet enélkül a tudatot művelni?…”
A riportot Szeremley Anett készítette.
Az adás és az ismétlések időpontja:
2021-11-08 07:00
2021-11-09 10:00
2021-11-10 13:00
2021-11-11 16:00
2021-11-12 20:00
2021-11-13 07:00
2021-11-14 20:00
Beszélgetésünkből kiderül, hogyan ünnepli Cser Zoltán a karácsonyt, szó esik a legfontosabb kérdésről, azaz hogy tudunk-e a szeretteinknek időt, energiát, teret adni, de arról is,
„A Buddha tanítása nem egy felfedezett igazság, nem egy megállapított igazság, hanem egy átélt igazság. És az átélést azt részint nem lehet fogalmilag meghatározni, pont
Minden decemberben megkérjük Karsai Gábort, a TKBF rektorát, hogy meséljen A Tan Kapuja Buddhista Főiskola évéről. Fogadják szeretettel az ez évi beszámolót. Riporter: Horváth M.
