Főoldal > Az Acse Hlamo, vagyis a tibeti opera népmesei jellegzetességei – Interjú Hollós Judittal, a Kelet Felé Konferencia előadójával
“Azt gondolom, hogy a tibetiek tudatosan használhatják a hlamo műfaját arra, hogy az identitásukat megerősítsék és a kultúrájukat tovább vigyék a következő generációnak.”
Ebben az adásban vendégünk Hollós Judit, A Tan Kapuja Buddhista Főiskola hallgatója, aki a Kelet Felé Konferencia tibeti folklór szekciójában tartott előadást a hlamo műfajáról. A zenés, énekes művészeti formát szokás a tibeti operának is nevezni. Népmesei elemekről, női aspektusról, társadalmi üzenetekről is beszéltünk az előadás kapcsán.
“Az elmúlt tíz évben magyar, angol és svéd nyelven jelentek meg szépirodalmi írásaim – többek között haikuk, tankák, haibunok, novellák, illetve néhány rövidebb drámai alkotásomat felolvasták különböző helyi színházakban az Egyesült Királyságban, Ukrajnában és az Egyesült Államokban. Két kisebb terjedelmű, angol nyelven írt haikukötet szerzője vagyok, mindkettő az Egyesült Államokban jelent meg. Szabadidőmben szeretek szépirodalmi műveket magyarra fordítani, eddig angol, svéd és feröeri nyelvből készített fordításaim jelentek meg.”
Hollós Judit Katalin
A Kelet Felé Konferencia az ELTE Eötvös József Collegium Vekerdi József Orientalisztika Műhelyének rendezvénye. Az eseménnyel a korábbi években szintén a műhely által szervezett „Közel, s Távol” Konferencia folytatása. A Kelet Felé Konferencián a hazai felsőoktatásban a Közel-Kelettel, illetve Belső-, Dél- és Kelet-Ázsiával kapcsolatos tanulmányokat folytató, vagy ebben a témában kutatást végző hallgatók mutathatják be tudományos tevékenységüket.
Riporter: Lapat Dániel (2023)
BuddhaFM – Adásban a Tan!
Malik Tóth István jógaoktató, számos spirituális könyv fordítója. Ebben a riportban Dzogcsen Pönlop Rinpocse: Halált meghaladó tudat c. könyvéről beszélgettünk vele. Idézet a könyvből: „A
„Gimnáziumban nagyon szerettem a kosárlabdát. …az ugrólábon – ami ugye elég komoly megterhelés alatt van, -volt egy véna, amiről azt hittem, hogy visszér probléma. Mit
A bhutáni származású vadzsrajána mester, tulku, vándortanító, író, fotográfus, és filmkészítő, Dzongszár Dzsamjang Khjence által létrehozott alapítvány, a Khyentse Foundation Facebook bejegyzésében tette elérhetővé egy