Főoldal > A Patanjali Jóga-Szútra értelmezése 1. rész: Farkas Attila Márton, a Jóga-Szútra – A Patandzsalinak is nevezett Anantana tanítása a tudat leigázásáról című könyv társszerzője
- Műsorajánló
“Patandzsali Jóga-szútrája nem „jógakönyv”, hanem a spiritualitás vallások és kultúrák feletti, egyetemes összefoglalója. Továbbá meditációs szöveg, nem puszta leírás. 30 év után újra fordítva megpróbáltunk egyfajta „klasszikus” egzegetikai művet alkotni, melyben a szövegfejtés legtöbb eszközét alkalmaztuk: filológiai analízist, etimologizációt, hermeneutikai fejtegetést, más tanításokkal való összevetést, irodalmi párhuzamot.
Közöljük a mű eredeti, szanszkrit szövegét is, hogy a mellékelt nyelvtani útmutatások segítségével akár saját értelmezésekre, megfejtésekre is vállalkozhasson a merészebb olvasó. A buddhizmus iránti elkötelezettségünk miatt régi buddhista rendi neveinket tüntettük fel.”
Patanjali Jóga-szútrái a hindu és buddhista hagyományok számára is alapvető ősi tudást feltáró szöveg. Filozófiai, meditációs, pszichológiai, spirituális tanításokat egyaránt tartalmaz. Az elmúlt években magyarul is megjelent fordítások, kommentárok alapján beszélgetünk ebben a riport-sorozatban.
Első interjúalanyunk, Farkas Attila Márton, a Tan Kapuja Buddhista Főiskola tanára. Tenigl-Takács Lászlóval társszerzője a Tan Kapuja kiadó Kelet Kincsei sorozatának első részében megjelent Jóga-Szútra – A Patandzsalinak is nevezett Anantana tanítása a tudat leigázásáról című könyvnek.
Riporter: Lapat Dániel (2022)
BuddhaFM – Adásban a Tan!
A Tan Kapuja Buddhista Egyház online rádiója – buddhafm.hu
Kövessenek minket az alábbi oldalainkon is:
Facebook
Spotify
Youtube
Instagram
A Tan Kapuja Buddhista Főiskola tavaszi nyílt napokat tart 2025. március 22-28. között. A nyílt napokon lesz lehetőség lesz a nappali, az esti és a
„A szenvedésnek két nagy forrása van: azok a dolgok, amiket birtokolunk, meg azok, amiket nem birtokolunk. Amink van, az nem elég, amink meg van, az
Roshi Joan Halifax: A meghitt beszédről “…a társadalmi felelősségvállalás, igazság és környezeti épség szempontjából – bár személy szerint aztgondolom, hogy a buddhistáknak ezen ügyekben