A japán emberek és milliónyi turista számára most kezdődne a cseresznyevirágzás, a virágnézés élvezetének a hanaminak az időszaka.
Ferenc pápa november 20 és 23. között Thaiföldre látogatott, ahonnan Japánba utazott tovább. A két országban összesen több millió keresztény él, legutóbb II. János Pál pápa látogatott ide a 80-as években.
Takaoka Shucho saját tapasztalatból ismeri, milyen az, ha valaki mások együttérzésére szorul. Élményei arra vezették, hogy templomát, a Nagoyában található Tokurin-jit megnyissa a hontalanok és nincstelenek előtt.
A buddhaszobrok eltűnése komoly probléma Japánban. Csak Wakayama városában 160-nak veszett nyoma 2010 és 2011 között. Az élelmes japánok a modern technológiához fordultak segítségért: 3D-nyomtató segítségével készítik el a köztéri- és templomi szobrok replikáit, hogy ezáltal az eredeti, értékes szobrokat biztonságban tudhassák.
A Japán Központi Bank beállt egy olyan kezdeményezés mögé, ami a blockchain alapjaira helyezné a jellemzően készpénzt használó gazdaságot.
Az Obon az egyik legfontosabb japán hagyomány. A japánok úgy hiszik, őseik lelkei visszatérnek az otthonukba, hogy a család Obon idején újra találkozzon. Ezért ez egy fontos családi ünnep, ilyenkor sokan utaznak haza szülővárosukba.
A DJ-ből lett buddhista apát a szélesebb közönség, különösen a fiatalok megszólítása érdekében “techno-szertartásokat” rendez egy japán templomban.
A buddhizmus mély hatást gyakorolt a japán társadalomra és kultúrára. Manapság a zen „tudatosság” hatását már szerte a világon mindenhol érezhetjük. A következőkben a régmúlt nagy zen mestereinek emberi oldalára tekintünk rá, továbbá megvizsgáljuk, miként tud a zen releváns maradni a modern társadalomban.